A magyarok bejövetele után.

Full text search

A magyarok bejövetele után.
A XIV. század derekától fogva okleveleink igen gyakran említenek egy Szent-Mihály nevű helységet, mely kétségtelenűl a mai Zombor helyén volt. Az előkelő és gazdag Czobor család birtoka levén, Czobor-Szent-Mihálynak hívták. A legrégibb adat szerint az 1360. év körűl élt a család őse, I. János, kit fiával Istvánnal együtt „de Janussy et Chobor Szt. Mihály, nobilis de Bodrogh”-nak mondanak az oklevelek. Ettől kezdve négy századon át virágzott e család, s bírta, Szent-Mihály helységet, hosszabb-rövidebb megszakítással.
A gyér eseményeket így foglalhatjuk össze: 1469-ben Czobor Mihály fia: János kir. udvarnok és testvérei: Imre meg Márton, engedélyt kaptak Mátyás királytól, hogy Czobor-Szent-Mihály területén kő- vagy favárat építhessenek (in facie poss. C.-Szt.-Mihály in Bodrog fortalitium ligneum seu lapideum cum propugnaculis.) Négy év múltával újra megkapták az engedélyt. Ekkor föl is épűlt a vár, földsánczczal, palánkkal körűlkerítve, melyet még a bővizű Mosztonga is körűlvett. A várról még a mohácsi vész előtt nyolcz évvel is van említés. 1478-ban a várban plébánia-templom volt. 1479-ben Sixtus pápa megengedte, Czobor Jánosnak, hogy Czoborszentmihályba dominikánus szerzeteseket telepíthessen és számukra rendházat építhessen. A Czobor testvérek bőven ellátták a szerzeteseket földi javakkal. A Heteshez (Kupuszina, ma: Bácskertes) tartozó Ivánfalva birtokos és egy halastót adományoztak nekik; a Mária templomnak pedig egy szőlőt. 1497-ben János volt itt a plébános.
Arról is van némi adatunk, hogy a hírhedt Dózsa-féle lázadás ezen a vidéken is dühöngött (1514). Bakócz Tamásnak kereszteshadjáratra hívó bulláját a vármegyében Titelen, Bácsban és Czobor-Szent-Mihályon hirdették ki. Az egész Dél-Magyarországból Bács vára körűl sereglettek össze a keresztesek. Bizonyosra vehető, hogy a „paraszt-király”-nak a nemességet öldöklő, birtokait dúló, fosztogató lázadóitól Czobor-Szent-Mihály is szenvedett, hiszen két alvezérének: Lőrincz czeglédi plébánosnak és Hosszú Antalnak seregét a közeli Apáti (Apatin) határában verték szét. Verancsics állítja, hogy – Bodrog vármegyében is – ezerszerte olyan volt a vérengzés, mint Heródes király idejében.
Azután jött a török-dúlás.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi