Zombor nem is sokáig tűrte alárendelt helyzetét. Az alsóváros és a hozzá tartozó 16 szállás katona-családjai 1745-ben szerb nyelven írt folyamodványnyal járúltak Mária Terézia elé, s hivatkozva több rendbeli elismert érdemeikre, fegyveres szolgálataikra, s I. Lipóttól nyert kiváltságaikra, kérték a királynét, hogy vagy helyezze vissza őket előbbi katonai állapotukba, vagy adjon nekik a jászok és kúnokéhoz hasonló kiváltságot, – mert ők jobbágyok nem lesznek, vármegyei terheket nem viselnek. Készek inkább elhagyni a várost. 200 szerb és 100 bunyevácz családfő írta alá a kérvényt, melyet Radojevits István, Sztojsics Athanáz és Parcsetics Márton teljes hatalmú megbízottak vittek föl Bécsbe. A felsővárosiak azonban jobbára békés németek – belenyugodtak a megváltozott helyzetbe, miért is parasztok-nak csúfolták őket a többiek, kik magukat büszkén szabad katonák-nak mondották.
A vármegye minden követ megmozdított, hogy útjukba akadályokat gördítsen. Három évi lankadatlan fáradozás után a küldöttek mégis czélt értek: Mária Terézia Zombort 1747 márczius 21-én szabad királyi várossá emelte.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.