A közélet szelleme.
A közélet szelleme.
Súlyosbította a közigazgatásnak ezt az állapotát a vármegyei közéletnek sajátos helyzete. A vármegyében értelmiségi és magyar nagybirtokos-osztály alig van, ilyen középbirtokos is aránylag kevés. És a nagybirtokosok egyáltalán nem érdeklődnek a közügyek iránt, sőt jórészük nem is lakik a vármegyében. A tömeg vagy indolencziából, vagy a kultúra hiányából semmit sem tesz a közügyért. De ez érthető volt. Bács-Bodrog vármegye külön fejlődési állapotai miatt annyifelé volt tagolva, nemzetiségi, felekezeti válaszfalakkal úgy szét volt darabolva, hogy a nép nem tömörülhetett semmiféle közfelfogásban s a szanaszét szórt intelligenczia jobban meg volt terhelve anyagi gondjaival, minthogy ideje s kedve maradt volna a közügyekkel törődni, a melyekről úgyis mindenki tudta, hogy a körülbelül egy párton levő vármegyében szigorú középponti irányítás intézi azokat. Hagyták, hogy folyjon a világ sora, a hogy megindult, hadd menjen a vármegye szekere, míg el nem akad. Így is túlontúl sok megoldani való várt minden emberre, a maga gazdasági életében. Bármennyire nem helyes is ez a szétziláltság, bizonyos, hogy minden nemzet s minden vármegye életében vannak korok, a mikor semmi közös lelkesedés nem hozza össze a népelemeket semmiféle czélra. Bács-Bodrog vármegye ez időben ilyen békés átmeneti kort élt, a közügy, mint tó, poshadt. De ennek a tónak mélyén már titkos forrongás volt, gazdag erővel haladt előre a vármegye az ipari, gazdasági, sőt a kultúrális fejlődés útjára. Mutatja a gazdasági egylet eredményes munkássága, a történelmi társaság gyűjtő, eszmekeltő föllépése, a milleniumi év iránt már ekkor megindult érdeklődés, a vármegye monografiája meghatásának terve, számtalan iskolának alapítása, a közútak gyors épülése, az ipartestületek, népszövetkezetek stb. alakulása. Mindez csak egy évtized múlva eredt ugyan kalászba, de hiszen lassan indul meg a csirázás és a legteljesebb tespedés korában jövendő tenyészetnek megfigyelhetetlen munkája, zsibongása folyik, a mit csak a kész eredményekben vesz azután észre az ember.
