A német nyelvű lakosság hazafias tüntetése.
A német nyelvű lakosság hazafias tüntetése.
Áprilisban népgyűléseket tartottak több községben, így Apatinban, Hódságon, Cservenkán, Újverbászon, Sztanisicson, Futakon, Kovilszentivánban, Almáson stb. a német nyelvű lakosok, a melyeken tiltakoztak a nemzetietlenség vádja ellen s e gyűlések eredményéül egy küldöttség fölkérte a főispánt, hogy a miniszterelnöknek adja tudtára az általános bizalmat és köszönetet, a miért megvédte az országgyűlésen a német ajkú polgárságot. Erről a mozgalomról a júniusi közgyűlésen a főispán is megemlékezett. Az erős izgalom alapja az volt, hogy a berlini „Deutscher Schulverein” magyarországi németek panaszára felháborító 267híreket terjesztett arról, hogy nálunk milyen rabságban sínylődik a német elem. A vármegyei németajkúak lelkes felháborodása méltán adta a főispán ajkára a következő kijelentést: „Szolgáljon megyénk németajkú polgárainak eme hazafias tette a megye egyéb nemzetiségű lakosainak követendő például és adja Isten, hogy úgy az ország, mint megyénk valamennyi lakosságának hazafisága oly kétségbevonhatatlan legyen, hogy annak bebizonyítására ilynemű hazafias demonstrácziókra a jövőben szükség ne legyen.” E beszéd után Raichl Péter földbirtokos, megyebizottsági tag a német polgárság nevében tartott beszédében a következő szép és emlékezetre méltó kijelentést tette: „Ha mi, magyar hazánk történetére visszapillantunk, tudjuk abból, hogy németajkú őseink mily nehéz viszonyok között kerestek és találtak e megyében otthont. Tudjuk, hogy akkoriban őseink az úrbéri széknél tovább nem juthatva, felséges királyuk és hazájuk iránti hálás köszönetüket csakis tevékenység, szorgalom, rend- és békeszeretet által tanúsíthatták. Szent törvényeink és mindnyájunkkal közös alkotmányunk folytán immár abba a szerencsés helyzetbe jutottunk, hogy itt, e megye székházában, nyíltan kimondhatjuk azt, a mit őseink végrendeletileg reánk szent kötelesség gyanánt ruháztak át, de a mit ők ajkukon nem, csak szívükben hordozhattak: hogy mi, mint őseink hű utódjai, Felséges királyunkhoz, mint szeretett apánkhoz; édes hazánkhoz pedig, mint imádott szülőanyánkhoz, megmásíthatatlanúl ragaszkodunk s irántok sem háládatlanok, sem hűtlenek soha nem lehetünk.”
Május 28-án gép- és állat-kiállítás volt Zomborban, a melyet a főispán és az alispán nyitottak meg. A kiállítás szépen sikerült s különösen az állattenyésztésnek hű s kedvező képét adta.
Június 24-én nagy ünnepélyekkel fogadták Zomborban s aztán a vármegye számos községében Haynald Lajos kalocsai érseket, a ki bérmáló körútat tett.
