A vármegye két részre osztásának terve.
A vármegye két részre osztásának terve.
A vármegye területi épségét erős veszély fenyegette; a kormány a vármegyék területének rendezéséről szóló javaslatot terjesztett az országgyűlés elé s ebben Bács-Bodrog vármegye két felé osztását javasolja. Ezt a javaslatot a vármegye minden része s a lakosság minden rétege nagy megütközéssel fogadta s az 2591880 január 15-én e miatt tartott rendkívüli közgyűlés sietett feliratilag tiltakozni a terv ellen. A megütközés annál nagyobb volt, mert a kormány még csak meg sem kérdezte előre a törvényhatóságokat. A tiltakozásban első pont az önkormányzat jogának megsértése volt, amelyre még ilyen eset nem volt alkotmányos kormányzás alatt. „Nem esett volna nehezen a szétdarabolás, – mondja a fölirat, – ha azt politikai magasabb szempontok, vagy a közadminisztrácziói s a pénzügyi előnyök szükségessé tennék. De mindennek épen az ellenkezője áll. A kormány a helyi viszonyokat nem ismerte föl helyesen, nem látta be, hogy az összes természetes életfeltételek egy kompakt egésszé tették az egyesült vármegyét s a többszázados együttélés valóságban is azzá forrasztotta. A vármegye a kormány tervét a geografia elleni bűnnek, adminisztráczionális tekintetben szükségtelennek, pénzügyi szempontból czélszerűtlennek s főleg pedig a minden más érdek fölé helyezendő magyar nemzeti szempontból, a magyar államiságra nézve veszélyesnek tartja. Hajdan a két megye csakugyan külön is élt, de épen ezek a belső s valóságos szükségből támadt törvények egyesítették őket annyira, hogy az ősi határokat már csak a legbehatóbb történelmi kutatás tudná földeríteni. A mit őseink már századokkal ezelőtt fölismertek, a mi mindenkinek első pillanatra szemébe tűnik, ha a térképre egy pillantást vet, ez kerülte ki a kormány figyelmét... mert ő csak arra gondolt, hogy e vármegye területe nagy s ezért egy központból a közigazgatás menete nem ellenőrizhető.” A vármegye élesen bírálja ezt az okoskodást és felfogást, s kimutatja, hogy Bács-Bodrog vármegye közigazgatása sokkal jobb, mint számtalan kisebb vármegyéé. De mindennél fontosabb a politikai szempont. Igaz, hogy eddig a vármegyében azok a politikai nemzetiségi izgatások, a melyek az ország minden nemzetiséglakta vidékén feltünteti, nem kaptak eleven talajra: de ennek épen az az oka, hogy a vármegye. alsó és felső része egy testet képez, míg ha külön lesznek választva, a déli rész túlnyomóan nemzetiségi lakosságát már nem ellensúlyozza a központi kormányzatban, a törvényhatóságban a magyarság valóságos ereje.” A vármegye szétválasztása csakugyan el is maradt s ebben nagy része van az országgyűlési helyzet alapulásán kívül a vármegye bölcs, erélyes és méltóságos föllépésének is.
