Az új vármegyeház.
Az új vármegyeház.
Az év nyarán elkészült az új székház, a kolosszális épület, a melyet Bács-Bodrog vármegye közönsége a közigazgatás czéljaira emelt. A hatalmas palotának úgy előkelő komoly stílje, mint szabályos méretei a nyugalom és tekintélyes erő benyomását teszik. Tervezője s építője Pártos Gyula, budapesti műépítész, a vármegye szülötte volt. A vármegye 1878 január 22-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a régi székházat kb. 320.000 forint költséggel kibővítteti. A miniszter jóváhagyta a határozatot azzal, hogy pótadó útján kell beszerezni a szükséges pénzt a már ekkorra elkészített tervek megépítésére. 1880 márczius 7-én kötöttek szerződést a vállalkozóval, a ki az építést azonnal megkezdette. Építés alatt kiderült, hogy a régi székház megmaradó részei nem lesznek összhangban az újakkal, másrészt, hogy annyi javításra és átalakításra van szükség, hogy czélszerűnek látszott mindezt egyúttal végezni el. Így épült át a régi épület is, az újjal együtt összesen 420.231 forint költséggel.
Szeptember 21-én leplezték le Baján Tóth Kálmán szülőházán az emléktáblát, országos jellegű ünnep keretében. Halottak napjára síremlékét is fölállították a költőnek a budapesti kerepesi-úti temetőben, ekkor is képviseltette magát a vármegye közönsége.
A novemberi közgyűlésből üdvözölték báró Fejérváry Gézát, az új honvédelmi minisztert és Gromon Dezső honvédelmi államtitkárt, a volt főispánt. Ugyanekkor részvétiratot küldtek gróf Lónyay Menyhért özvegyéhez, a kiváló államférfi elhunyta alkalmából.
