Gazdasági élet.
Gazdasági élet.
A következő év gazdasági tekintetben kedvező jelekkel indult meg. Egy konzorczium répaczukorgyár állításra vállalkozott a vármegyében, Zomborban nagyobbszabású tejcsarnok-szövetkezet és export-gőzmalom készült megalakulni s Bácsmegye kezdte fölismerni azokat a nagy föladatokat, a melyek a mezőgazdasági ipar terén vártak reá. A vármegyében terem az ország legjobb búzája és az utóbbi évtizedben az a szomorú helyzet állott elő, hogy a vármegye, de különösen székhelye Zombor, elvesztette a gabonapiacz jelentőségét. Ennek főoka a vasúti összeköttetés iránya volt. Az alföldi vasút négy-öt kisebb állomásra terelte el a hajdan erős középponti gabonapiacz forgalmát. Ekkor már Szivácz, Bajmok, Militics, Topolya s a Ferencz-csatorna és az alföldi vasút összes állomása, sőt a Duna is nagyon sokfelé tagolta el a régen középpontra irányult forgalmat. Ez a megoszlás természetesen az idők folyamán csak fokozódhatik s így nemcsak Zombornak, hanem a vármegyének is érdeke, hogy a malomipar központja pótolja a kiviteli központot a vármegye székhelyén. Ez annál fontosabb kérdésnek látszott ez időben, mert a múlt évben gyönge termés és olyan rossz gabonaár volt, hogy az előző évhez képest 21 millió forint vesztesége volt a mezőgazdasági termelésnek, ezt az összeget pedig az egész ipar is aligha pótolta.
Szabadka és Baja szab. kir. városok áprilisban új főispánt kaptak; Vojnits István drt, a kit ritka nagy fénynyel iktattak be hivatalaiba.
