A szerencsétlen végű mohácsi csata után következő török hadjáratok Bács és Bodrog vármegyét pusztasággá tették, s evvel e részeken az egyházi életet is kioltották. Bács várát a török már 1529 január 23-án szállotta meg. Kalocsát, az egyházmegye másik székhelyét, 1529 augusztus 29-én. A bácsi részek végleges meghódoltatása 1542-ben történt, s evvel beállott a török uralom, a mely Bácskát és Bodrog vármegyét másfél századon át lenyűgözve tartotta. Az érseki széket a szentszék ugyan 1530-ban betöltötte Frangepán Gergely érsek személyében, de székhelyei török kézen lévén, egyházmegyéjében nem tartózkodhatott, s ez a kalocsai érsekeknek a török hódoltság ideje alatt állandóan megközelíthetetlen maradt. Magyar lakosa a bácskai részeknek a török hódoltság alatt csak gyéren volt. De a török uralom nyomása következtében már 1550 táján kezdtek a széltében itt lakó szerbekhez dalmát katholikusok bevándorolni, a mely bevándorlás során apróbb kath. hitközségek keletkeztek. 1687-ben kezdődik a bunyeváczok tömeges bevándorlása. Bácsban, Baján, Szabadkán, Zomborban és Szegeden és ezek szomszéd helyein is szórványosan telepedtek meg. Néhány évvel későbbre esik a sokacz nép bevándorlása. Ezek Szántovát, Béreget, Monostorszeget, Szontát, Vajszkát, Bogyánt, Plávnát és Bácsot népesítik be. Bácsba még előbb bunyeváczok is jöttek Gradovból, Doljna-Tuzlától egy órányi távolságra, a bácskai születésű Radnics Mihály ferenczrendű szerzetes vezetése alatt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.