Hadik (Futaki gróf.)
Hadik (Futaki gróf.)
Turócz vármegyéből származik. Boldizsár 1686-ben Tótprónán lakik. Fia János (szül. 1686 † 1642) superintendens. Fia I. Mihály, ennek fia II. Mihály, kinek nemességét III. Károly király 1720 nov. 6-án kegyelemből megerősítette, a Nádasdy-ezredben kapitány volt. Fia András (szül. 1710 † 1790 márcz. 12.) tábornagy, kit 1763 márczius 20-án magyar grófi, 1777-ban római szentbirodalmi grófi rangra emeltek. H. András hadi érdemei jutalmául 1769-ben nyerte a futaki és a cserevicsi uradalmakat, melyeknek birtokába a kalocsai káptalan 1770-ben és 1771-ben beiktatta. 1770 szept. 9-én Bács vármegye főispánjává nevezték ki. Fiai János József helytartósági tanácsos, Károly cs. kir. altábornagy, elesett a marengói (1800) csatában és András († 1840) lovassági tábornok. Károly fia Frigyes a futaki uradalom egy részét a XVIII. század végén eladta gróf Brunswick József országbírónak, majd 1801-ben Károly testvére András is eladta az ő részét, mely adás-vevés királyi megerősítést nyervén, gróf Brunswick 1810-ben a futaki uradalom birtokába iktattatott. Brunswick József országbírónak 1827-ben fiutódok nélkül bekövetkezett halálával a Hadik család újból igényt tartott a futaki uradalomra, de azt visszaváltani nem tudván, az uradalom továbbra is a Brunswick örökölők tulajdona maradt. A fenti András fia Gusztáv, ki 1848–49-ben honvédezredes (szül. 1801 † 1873) és a szegedi hadosztály parancsnoka, tevékeny részt vett 1848 őszén és 1848–49 telén a szerbek elleni küzdelemben.
Czímer: (ősi) feketében, arany boronán, szájában levágott török főt, jobb első lábában kardot tartó, kétfarku arany oroszlán. Sisakdísz: pajzsalap növekvően. Takarók: fekete-arany–veres-ezüst.
