Kossa (Magyary-Kossa, Nagysarlói).
Kossa (Magyary-Kossa, Nagysarlói).
Régi csallóközi nemes család, melynek első eredeti oklevele 1381-ben kelt, a pozsonyi káptalan előtt. A család hol Kossa, hol Magyary néven fordul elő. Újított czímeres levelet 1599 április 1-én kapott I. Rudolftól Nagysarlói Kossa Albert, fia Gergely, két testvére: Pál és János és ennek leánya Zsuzsánna. A család e három testvér után három ágra szakadt. A Jásznagykúnszolnok, Pest és Tolna vármegyékben ma birtokos család Jánostól ered és a leszármazás szakadatlan. A családnak Komárom, Tolna és Heves vármegyékben is volt és van birtoka. Nemességüket Barsban 1600 deczember 18-án, Komáromban 1699 márczius 10-én és 1727-ben, Veszprémben 1758 július 29-én, továbbá Fehér, Tolna és Heves vármegyékben hirdették ki. A czímerlevélszerző Jánosnak a fia volt Miklós, ennek fia János, ki 1606-ban született és 1710-ben halt meg 104 éves korában. Ennek fia volt Péter, kinek három fia maradt: ifj. Péter, az idősb és István, az ifjabb ág megalapítója, József magtalanúl húnyt el. Az ifjabb ág utódai 1876-ban telepedtek Bács-Bodrog vármegyébe, a hol most Miklós dr. Titelen kir. közjegyző.
Czímer: kék, jobbharánt pólyával hasított, ezüst és veres pajzs. A pólyában jobbra futó, természetes színű oroszlán. Sisakdísz: veres strucztollas, sisakos és vasba öltözött, szemközt fordúlt vitéz növekvően, jobbjában kardot tart, melynek hegyére turbántos török fej van tűzve, baljában kékkel és aranynyal vágott s a sisak koronájába tűzött zászlót fog. Takarók: kék-arany–veres-ezüst.
