A vármegye nemzetségei.

Full text search

A vármegye nemzetségei.
Arra a kérdésre, hogy mely nemzetségek szállották meg először és vették birtokukba e vármegye területét, csak legrégibb okleveleink nyújtanak némi halvány adatokat.
A vármegye legrégibb birtokosainak a Bancsa, Botond, Haraszt és a Vaja nemzetségeket kell tartanunk. A Bancsa nemzetség egyike azoknak, melyek a Duna és a Tisza közén telepedtek le. Ősi fészke az egykori Bancsa helység, Bács és Parraga között, a tovarisovai határ éjszaki szélén, továbbá Orbászpalotája, a mai Verbász. A nemzetség tagjairól azonban csak 1213-tól kezdve vannak okleveles adataink. Ekkor lép fel Orbász comes és ennek testvére Beke. E nemzetség előkelő helyet foglalt el, tagjai közül többen viseltek magas egyházi méltóságot, s birtokai még a XIII. században is összefüggő egészet alkottak, melyek megannyi bizonyítékai, hogy azokat az első foglalás jogán bírta. (Karácsonyi János: Magyar nemzetségek I. 197.)
A Botond-nemzetség őse-Anonymus szerint – Botond apja, Kölpény volt, kiről a Névtelen jegyző azt állítja, hogy Árpád fejedelemmel rokonságban állott. E Kölpény emlékét a mai Kölpény (azelőtt Kulpin) helység őrizte meg, mely a XIII. századi oklevelekben Cwlpwn, 1345–1418 között pedig Kulpi, vagy Kölpi név alatt fordúl elő. Kölpény a Vajas-ér mentén, a Bodrog vár (talán inkább Bács) környékén telepedett le.
A Botond nemzetség azonban, a ránk maradt oklevelek szerint, már a XIII. században a Dráva és a Száva között élt, körülbelül azon a helyen, a hol ugyancsak Kölpény a mai Kupinovo várat a Száva partján (a Szerémségben) építtette. Miután pedig tudjuk, hogy Szent István király uralkodása alatt Szalánkeméntől Illokig még a Duna volt az ország déli határa, kétségtelen, hogy a Botond nemzetség a ma Szerémvármegye területén csak Szent István uralkodása után telepedhetett le.
34Anonymus előadása szerint, ez a nemzetség még az ő korában, a XII. században is előkelő birtokos volt, mind a Bácskában, mind a Dráva és a Száva közén is.
Okleveleink e nemzetséget illetőleg még a következőkről tudósítanak: 1231-ben élt egy Botond nevű nemes ember, a kinek anyja Szond helység egy részét bírta. Ettől nem messze éjszakra fekszik Köllyüd (ma Küllőd, azelőtt Kollut) ennek 1305-ben egyik földesura, Bolyár fia Bathond volt. (Karácsonyi i. m. I. 273.)
A Haraszt nemzetség, mely a régi Bodrog vármegye területén telepedett le, tiszamenti birtokait szintén az első foglalás jogán bírta. Ősi fészke a mai Magyarkanizsától délre eső Felső-Adorján volt, a hol egykor az e nemzetségtől alapított monostor állott. Hogy azonban e nemzetségnek a Duna mellett is lehettek birtokai, azt a mai Gádortól félórányira eső Haraszti (ma Rasztina) nevű puszta is bizonyítja, bár okleveles adatokkal ezt nem tudjuk igazolni, mert a legrégibb ránk maradt oklevél szerint Haraszt 1333-ban már Drugeth János nádor birtoka; de miután e család Nápolyból Róbert Károly királylyal vándorolt be hazánkba, neki ez csak szerzett birtoka lehetett.
A Vaja nemzetség a XIII. században szintén a mai Szond vidékén volt birtokos. Alkalmasint e nemzetség is azon Vajas folyó mentén telepedett le, a melyről már Anonymus megemlékezik és a mely alkalmasint azonos a tihanyi apátság alapítólevelében is előforduló Vajas folyóval. Közvetetlen adataink e nemzetségről azonban csak 1229-től kezdve vannak. A nemzetség egyik öreg tagja volt Mohor, a kit 1242-ben a tatárok megöltek. Fia Jakab 1229-ben nagyanyja leánynegyede fejében Szondot bírta. Fiai a tatárdúlás alkalmával rabságba estek, honnan csak az egyik, egy Hippolyt nevű, menekült meg 1244-ben. (Karácsonyi i. m. III.)
A honfoglaló magyarokon és a meghódolt szlávokon kívül még a következő népelemek telepedtek le a vármegye területén az Árpádok korában.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi