Az önkormányzat kialakulása.

Full text search

Az önkormányzat kialakulása.
A XIII. század második felében már feltűnnek a köznemességnek, a király szolgáinak bírái: a szolgabírák, az ősi nemzetségi békebírák utódai; az ő kezükbe megy át az igazságszolgáltatás és a közigazgatás összes gondja. A nemesség választja őket a saját kebeléből, de azok viszont kötelesek e megbízatást elvállalni.
A vármegyei ispánból a főispán, a régi udvarbíróból az alispán lesz, a ki eleinte csak a főispán megbízottja volt. (Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezése.)
Ez az átalakulás csak lassan ment s nem mindenütt egyidőben.
A fennmaradt okleveles adatok szerint Bodrog vármegyében a vármegyei önkormányzat már 1280. táján kifejlődött s a vármegyei tisztikar is ez időben már szervezve volt. Idevonatkozólag a legrégibb eddig ismert okleveles adat, a hájszentlőrinczi káptalan 1280-ban kelt bizonyságlevele, Gyopul (Gyapol, a mai Bezdántól keletre) nevű birtok eladásáról, mely alkalommal a jelenlévők között Budy, Bodrog vármegye alispánja, István és Iván vármegyei szolgabírán is fel vannak sorolva. (Wenzel XII. 313.)
Ellenben a bácsi önkormányzat működéséről és szervezetéről csak a XIV. század közepétől kezdve vannak adatok. Bodrog vármegyében az átalakulás mindenesetre előbb ment végbe, mint Bácsban, mert Bodrog közel esett a fejedelmi ház legrégibb birtokaihoz, a Csepelszigethez, azonkívül túlnyomólag királyi birtok volt és jövedelmeit is egészen a XIV. század közepéig a magyar királynék bírták. Csak így magyarázhatjuk meg, hogy már II. Géza király hitvese, Eufrozina királyné, a bodrogi várjavakból egy földterületet a székesfehérvári János-lovagoknak adott, mely adományt 1193-ban III. Béla király megerősítette. II. Endre tehát szintén csak a régi szokást szentesítette, midőn 1218-ban a bodrogi vár összes jövedelmeit Jolánta királynénak kötötte le. Maga Bodrog város is, a magyar királynék birtokaként szerepel, úgyszintén Elmeg és Ganata, bodrogmegyei helyiségek is, egykor királynéi birtokok voltak. Ez utóbbiakat Kún Miklós 1297 előtt a királytól adományúl nyerte s ez évben Domonkos királyi tárnokmesternek engedte át örök időre. (Iványi István, Bács-Bodrog várm. helynévtára III. 32.)
Mikor a bodrogi várszerkezetből a vármegyei önkormányzat kialakúlt, a magyar királynék régi joga továbbra is fennmaradt; sőt az Anjou-korban a királyné nemcsak élvezi az egykori várbirtokok jövedelmeit, hanem Erzsébet. királyné, Nagy Lajos anyja, a vármegye főispánját, alispánját és szolgabíráit a saját tisztviselőinek nevezi, általuk bíráskodik, igazságot szolgáltat, szóval törvényhatósági jogokat gyakorol. Ezt a királynénak egy 1379 nov. 9-én kelt okleveléből látjuk, melyben meghagyja, hogy Tőttös fiának Lászlónak, Csepcsi Gergely fia Miklós részéről bizonyos 50 forint kölcsön dolgában igazságot szolgáltassanak. 1381-ben a vármegye alispánja és szolgabírái Erzsébet királynéhoz intézik jelentésüket a Szentszalvatori Simon fia János deák ellen megtartott vizsgálat ügyében. Ez a helyzet azonban csak Nagy Lajos király uralkodása alatt állhatott fenn (Zichy Okmánytár IV. 121. és 194.), a mikor Erzsébet anyakirálynénak Nagy Lajos király kormányzására nagy befolyása volt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi