Az Aranybulla.

Full text search

Az Aranybulla.
II. Endre a szentföldi hadjáratból visszatérve, az országot a legnagyobb zavarban találta. Az elharapódzott visszaéléseket és bajokat a király 1222-ben az aranybulla kibocsátásával igyekezett orvosolni, melynek létrejöttében nagy része volt Ompud fia, Dénes tárnokmesternek, ki 1220-tól 1222-ig a bácsi ispáni méltóságot is viselte. Ez egyike volt azoknak a nagybefolyású férfiaknak, a kiknek működését nem érte gáncs, tehát megmaradt továbbra is a tárnokmesteri méltóságában. (Pauler Gyula i. m. II. 107.)
A vármegyékben azonban nagy személyi változások állottak be országszerte. 1222-ben Bácsban egymásután hárman viselték az ispánságot. Dénes tárnokmestert, a kinek alkalmasint országos ügyek miatt kellett megválnia állásától, még ebben az évben Miklós követte, de ő is csak rövid ideig lehetett e tisztségben, mert 1222-ben még Zsámbéki Smaragd szerepel bácsi ispánként. Bodrogban, hol 1220-tól kezdve a Kún nembeli Siklósi Gyula viselte az ispánságot, szintén személyváltozás állott be. Gyula helyét, a ki nádorrá lett, rövid időre a Bór nembeli Bánk udvarbíró foglalta el; de Siklósi Gyula – úgy látszik – talált rá módot, hogy a nádorság mellett a bodrogi ispánságot is megtarthassa, mert 1223–24-ben ismét őt találjuk e tisztségben.
Az aranybulla kiadása azonban nem állította helyre az ország békéjét, mert II. Endre nem is akart, de nem is tudott a bulla rendelkezéseinek érvényt szerezni. E belső zavarokhoz járúltak még az 1223–26. évi rendkívüli kedvezőtlen gazdasági viszonyok is, a melyeknek következtében az ország úgyszólván a legnagyobb nyomorba jutott.
Béla királyfi erélyes fellépése következtében, 1228 óta mégis némi fordulat állott be az ország ügyeinek intézésében. Béla az aranybulla rendelkezései alapján nagy erélylyel és következetességgel folytatta a pereket az elidegenített várjavak visszavétele érdekében. Azonban őt a rend helyreállításán kívül erre még a megtorlás vágya is ösztönözte azokkal szemben, a kiket az ország romlása okozóinak tartott.
561228 óta ismét újabb személyváltozások következtek be. Bodrogban, hol még 1224–26-ben Béla hű embere, a Csák nembeli Gug fia, Csák volt az ispán, 1228-ban egymás után hárman viselték e tisztséget. A Vázson nembeli Othuszon, a királynéi udvarbírón kívül, még Gyula, (alighanem a nádor) és utóbb a Borsa nembeli László országbíró szerepelnek, mint bodrogi ispánok. Valószínűleg Béla az előbbi kettőt megfosztotta tisztségüktől, melyet a Borsa nembeli Lászlóra bízott, a ki 1228–30 között egyúttal bácsi ispán is volt. (Wenzel VI. 455.)
1229-ben egyházi téren is nagy változás történt. A pápa, Ugron esztergomi érsek kérelmére, megalapította a szerémi püspökséget, melynek székhelyévé a kői monostort tette. Innen tehát a benedekrendű szerzetesek, a kiket ide még Belos bán telepített, eltávoztak, és így a monostor a XIII. század elején a szerémi püspöké lett. Ezzel a kalocsai érsek hatósága a Száván túlra megszűnt. (Pauler i. m. II. 134.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi