Huszita tanok terjedése.

Full text search

Huszita tanok terjedése.
1420-ban kezdetüket vették a huszita háborúk, a melyben Garai Dezső és János is tevékeny részt vettek, a kik a királyt ez alkalommal Prágába kísérték. A husziták elleni háborúban nagy szolgálatokat tett Zsigmond királynak Czobor János fia, Mihály is, a kinek Zsigmond, szolgálatai elismeréséül, 1437-ben megengedte, hogy az atyjától elkobzott jószágokat a Biai családtól visszaperelhesse. (Évkönyv. X. 67.)
A huszita tanok lassanként elterjedtek a mai Bács-Bodrog vármegye területén is. IV. Jenő pápa 1433 szeptember 30-án felhatalmazta a ferenczrendűeket, hogy többek között Csaholban (Bodrog vármegye), a hol az eretnekek az egyháztól elszakadtak, rendházat építhessenek. (Borovszky Samu: Csanád várm. tört. I. 360.)
A bázeli zsinat Marchiai Jakab ferenczrendű szerzetest küldte Magyarországba, a ki 1437. elején a Délvidéken kezdett téríteni. Azonban a pécsi egyházmegye papsága, a püspökük meghívására körükbe érkező térítőt, erőszakos fellépése miatt elűzte, mire Marchiai Jakab Bácsban folytatta térítői működését, a hol erőszakosságával szintén többet ártott, mint használt az ügynek. Nem csak a megtérni nem akaró huszitákat üldözte és kínozta halálra, de még az elhúnytak sírjait is felásatta és megégettette. Bácsból a Szeremségbe ment át, a magyar husziták közé. A huszita-tanokat azonban egyelőre nem lehetett teljesen kiirtani a vármegye területéről. 1440–50 között a böki (Dunabökény) plébánost Futakon máglyahalállal büntették, mert szintén a huszita-tanokhoz szított. (Millenn. Tört. III. 599. Századok 1893. Iványi István Helynévt. IV. 131.)
A törökök elleni harczok és a cseh husziták betörései következtében az ország állandó védelméről kellett gondoskodni. A védelmi tervet Zsigmond még 1432-ben dolgoztatta ki, az akkor divatozó német védrendszer alapján. E tervezet szerint Bács vármegye 500, Bodrog nemessége 300 lovast tartozott kiállítani a törökök ellen. (Haditört. Közl. 1892. 592. Horváth Mihály kisebb tört. munkái I. 177.)
67Zsigmond élete alkonyán, 1433-ban, Rómába ment, hogy magát császárrá koronáztassa. Ez alkalommal fényes magyar küldöttség kísérte el, a melyben részt vett Báthmonostori László is, a ki e római tartózkodását felhasználva, báthmonostori kegyúri egyháza részére búcsúengedélyt eszközölt ki a pápától. (Turul XI. 4–6.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi