Trónviszályok.

Full text search

Trónviszályok.
Béla király halálával (1063), I. Endre király fia, Salamon került a trónra, a ki alatt ismét a német befolyás kerekedett felül a királyi udvarban.
Azok közé a férfiak közé, a kik ekkor az ország sorsát intézték, tartozott Vid bácsi ispán, a sváb Guthok nemzetségének sarja, vitéz, erélyes, de kíméletlen és czéljai elérésére mindenre képes férfiú, a ki ép úgy bírta Salamon, mint IV. Henrik császár bizalmát. (Pauler Gyula i. m. 148.) Vid terjedelmes birtokok ura volt. Így övé volt a búziási síkság is Valkó vármegyében. E birtokot a besenyők, e mindig zsákmányra éhes, rabló nép, mely ez időfajt Bolgárországban telepedett le, 1071-ben elpusztították.
Salamon király nem nézte tétlenül kedvelt híve birtokainak pusztítását és miután a királyi udvarban különben is kétségtelennek tartották, hogy a nándorfehérvári görögök ösztönözték a besenyőket zsákmányolásra, ezért Salamon még ebben az évben I. Béla király fiaival, Géza és László herczegekkel egyesülve, a Titel alatti révnél, a mai Szalánkemén átellenében összegyűjtötte hadait, és Nándorfehérvár ellen indúlt. Seregével a Dunán átkelvén, betört a Szerémségbe, mely akkor még a bizánczi császársághoz tartozott és elfoglalta Nándorfehérvárt. E hadjáratban Vid ispán is részt vett, a bácsi katonasággal. (Pauler i. m. I. 150–153.)
Salamon hadserege az ütközet után a kórógyi mocsarak mentén, a búziási mezőn megállapodott, a hol a vezérek a szerzett hadizsákmányon megosztoztak. Ez alkalommal esett Géza herczegen az a sérelem, mely a Salamon és Géza között később kitört viszálynak legfőbb oka lett. A király ugyanis, Vid veje, Illye ispán és Frank püspök tanácsára, a zsákmánynak nem harmad-, hanem csak negyedrészét juttatta a herczegnek.
Géza, látván a király egész környezetének iránta való ellenséges indulatát, útközben, a Morava torkolatánál elvált a királyi seregtől és Keve vára fölött, az úgynevezett Tatárrévnél átkelvén a Dunán, visszasietett herczegségébe, hogy védelemre készüljön. Ezért nem vett részt, bár hívták, az 1074. évi hadjáratban sem.
Így az ellentétek mindinkább kiélesedtek a király és a herczegek között és miután a szakadatlan békealkudozások sem vezettek eredményre, végre Salamon, tanácsosai rábeszélésére, 1074-ik év február havában a Tiszánál, Kemejnél csakugyan megtámadta Géza herczeget, a ki csatát veszítve, átmenekült a Tiszán és Pest felé vette útját. Salamon, hogy a herczegeket teljesen megsemmisítse, győzelmében elbizakodva, Géza után sietett. Márczius 14-én Mogyoródnál történt a döntő ütközet, a melyben László herczeg, sógorával, Ottóval és a cseh segédhadakkal heves küzdelem után Salamon seregét teljesen szétverte.
Vid, bácsi főispán, a ki a viszálykodásnak elejétől kezdve egyik főélesztője volt, a balszárnyon harczolt a bácsi várkatonasággal. E zászlóaljat a csehek már az első támadásnál megsemmisítették. Vid maga is a csatatéren maradt, és a királyi herczegség helyett, melyet Gézától megszerezni óhajtott, be kellett érnie a közös sírral, a melybe a győztes László az elesetteket temettette. (Pauler Gy. i. m. I. 165.)
A mogyoródi győzelem után I. Géza foglalta el a trónt. Halála után (1077) a nemzet László herczeget választotta királylyá, kinek uralkodása alatt sem volt a vármegye megkímélve az ellenséges támadásoktól.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi