Vegyesházi királyok. Pártoskodások.

Full text search

62Vegyesházi királyok. Pártoskodások.
Még mielőtt az országgyűlés rendszabályait végrehajtották volna III. Endre király, 1301 január 14-én hirtelen elhúnyt. Halála után az a párt, a melyhez János kalocsai érsek is tartozott, Venczel cseh király hasonnevű fiát hívta meg a trónra, a kit János érsek 1301 augusztus 27-én megkoronázott. E párthoz tartozott Eyzech vagy Heyza, a vad Mizsének a fia is, a ki ebben az évben bodrogi főispán volt. (Zichy Okmt. I. 105.)
A főuraknak egy része azonban az Anjou Róbert Károlynak ajánlotta fel a trónt, a kit párthívei Esztergomban királylyá koronáztak ugyan, de Németújvári Iván támadásai elől csakhamar kénytelen volt a délvidékre menekülni. Róbert Károly ekkor Venczel pártja elől a bélakúti cziszterczita-monostorban vonta meg magát, a melynek apátja, úgy látszik, régi ismerőse és híve volt. (Millen. Tört. III. 10.)
Bács vármegyében azonban ez időben nagy változások történtek. Ugyanis János, kalocsai érsek, a cseh Venczel híve meghalt és utána István, az új kalocsai érsek Róbert Károly király híve lett, kinek pártja a délvidéken folyton erősbödött. E párthoz csatlakozott Ujlaki Ugron, III. Endre király volt főlovászmestere és szerémi főispán is, a kinek Bács vármegyében fekvő nagybirtokai (a kulpini uradalom) és a vármegye szomszédságában emelkedő várai nagy befolyással voltak a vármegyei nemesség pártállására. Az ő befolyása következtében csatlakoztak a kúnok is Róbert Károlyhoz. A Rátót nembeli István fia, Kakas mester, bodrogi főispán, 1301-ben még szintén Venczel pártján volt, a ki neki Várkonyt adományozta; de amint a fiát féltő apa Venczelt Csehországba visszavitte, Kakas mester is Róbert Károly híve lett, sőt az 1304 aug. 24-én Róbert Károly és Rudolf osztrák herczeg között megállapított szövetség megkötésekor már Róbert Károly megbízottjaként szerepel. (Millen. Tört. III. 21.) 1303-ban az akkor még kisbirtokos Futaki Dénes is Róbert Károly híve, valamint Garai Pál is, a ki később macsói bán és 1312–13-ban Bodrog vármegye főispánja lett. Mindkét férfiút Róbert Károly tette nagygyá s neki köszönhetik későbbi gazdagságukat. (Fejér VIII. 1. 439.)
Míg tehát Bácsban, János kalocsai érsek halála után, az Anjou-párt emelkedett határozott túlsúlyra, addig Bodrogban, hol a Németújváriaké volt a. döntő szó, Venczel és később a bajor Ottó pártja kerekedett felűl. A Héder nembeli Németújvári Henrik szlavon bán már 1304-ben Bodrog vármegye főispánjaként szerepel, midőn a Tóti birtokot, melyet Mizse és ennek fia Ejsze, volt bodrogi főispánok birtokoltak, Laki Sebestyén fiának, Miklós ispánnak ítélte. (Zichy Okmt. II. 530.) Mikor pedig 1305 decz. 6-án a bajor Ottót Székesfehérvárott királylyá koronázták, Németújvári Henrik is hozzá csatlakozott. Ugyancsak az ő befolyásának tulajdonítható, hogy nemcsak az egész Bodrog vármegye nemessége, hanem Bácsból is igen sokan a bajor Ottót ismerték el uroknak. De befolyása nem sokáig tartott; mert Ottó csakhamar belátta a magyar koronáért folytatott küzdelmeinek hiábavalóságát és miután az erdélyi vajda fogságából kiszabadúlt, 1307-ben el is hagyta Magyarországot és visszatért hazájába. Távozásával Németújvári Henrik főispánságának is vége szakadt Bodrogban.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi