A török közigazgatás szervezése.
A török közigazgatás szervezése.
A törökök a következő évben (1543); az egész közigazgatást újonnan szervetvén, Bács-Bodrog vármegyét a budai pasalik alá tartozó szegedi szandzsákba (kerület) osztották be. A szegedi szandzsákot viszont 6 járásra (nahije) osztották fel. Az egyes járások székhelyei voltak: Baja, Szabadka, Bács, Zombor, mely 1543-ban az elpusztúlt Czobor-Szent-Mihály helyén épült, továbbá Szeged és Titel. Pétervárad, Varadin néven, külön nahijét alkotott, mely a szerémi szandzsákba volt beosztva. Ez a beosztás egész 1610-ig maradt érvényben. A mint a török hatalmába kerítette Bácskát, kieszközölte azt is, hogy annak birtokában őt Ferdinánd király is elismerje. Az 1547 jún. 19-én kötött béke értelmében ugyanis azok a városok és falvak, melyeket Ferdinándnak nem engedtek át, az izlam népének a kezén maradnak.
Bács-Bodrog vármegye területe tehát elszakadt a magyar korona testétől. A vármegyei élet megszűnt. Nincs adatunk arra, hogy az itteni tisztikar elmenekűlve, a vármegyei életet másutt, valamely biztosabb helyen folytatta volna. Valószínű, hogy a vármegyei közigazgatás már közvetetlenül a mohácsi vész után megszűnt. A vármegye iratait talán részben megmentették, mert a XVIII. század elején Krasznahorkán, egy földalatti helyiségben, sok bács-bodrog vármegyei iratot találtak; ezeket Bécsbe, a kamarai levéltárba szállították, a hol Adamovich Mihály, Bács vármegye főjegyzője, a vármegye közönségének megbízásából, 1769-ben többet lemásolt ez iratokból.
