Az 1642 márczius 19-én megkötött második szőnyi béke sem változtatott semmit a török-magyar viszonyokon. A török portyázások és a magyarok vitézi kalandjai ezután sem szűntek meg. A füleki őrségből egyes vakmerő lovascsapatok ezután is elkalandoztak a bácskai hódoltságba, sorra perzselve az útjokba eső falvakat. A portyázók közűl különösen egy Gombkötő János nevű füleki hadnagy csapata tartotta örökös rettegésben a törököket. E csapat 1641-ben egész Szegedig hatolt és ez alkalommal Szeged egyik külvárosát: a Fazékszert elpusztította. (Reizner János: Szeged tört. IV. 179. és I. 135.)
A szertekalandozó és fosztogató katonák miatt a nép természetesen nem mívelhette földjét. Még az egyes városok – mint Szabadka – területéhez tartozó földek is parlagon hevertek és a lakosság kénytelen volt csak a kertek alatti kis területek mívelésére szorítkozni. A hódoltság általában igen szánalmas helyzetben volt. Az egész Bácskát ellepték a belvizek, a roppant kiterjedésű tavak, melyek, ha nyáron ki is száradtak, de minden eső után újra megteltek. Bajától Zomborig óriási mocsár terült el. A forró időszakban a víz elpárolgott és buja, néhol embermagasságnyi fű lepte el a mezőt. Az ily területen hiányzott a fa és az egészséges ivóvíz. A mocsarak kigőzölése ragálynak és lázbetegségnek lett a terjesztője. Az emberek messze elkerülték a mocsaras vidéket és ezért, rendkívűl gyér számú népességre találunk a XVII. században a vármegyében; így még 1697-ben is a Péterváradhoz legközelebb eső falu Futak volt. (Acsády Ign. Maayarorsz. Budavár visszafoglalása korában.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.