A győzelem után.
A győzelem után.
Eugén herczeg a zentai győzelem után Temesvár ellen akart indulni, de mivel a vár időközben erősítést kapott Belgrádból, és mivel az ostrom sokáig elhúzódhatott volna, megváltoztatta tervét, s miután a csatatéren a holttestek kigőzölgése már tűrhetetlen volt, harmadnap a halottak eltemetéséhez fogott, 14-én pedig éjszak felé vette útját, előbb a Zenta és Kanizsa közötti határra. majd innen Szegedre ment, míg serege Szabadka felé vonult, s öt órai meneti utan a palicsi tónál ütött tábort, melyet később Mélykútra helyezett át.
Eugén herczeg nyomban a csata után Vaudemont herczeget egy kisebb csapat élén Bécsbe küldte a diadalmi hirrel, maga pedig szept. 15-én Szegeden írta meg ama ritkaszép jelentését a zentai győzelemről, melyet gróf Dietrichstein dragonyos-ezredes vitt fel az udvarhoz. Szept. 28-án Eugén herczeg elhagyván Szegedet, a mélykúti táborba ment s 29-én kiadta a parancsot az indulásra. A hadsereg csakhamar felkerekedett s Regőczén (szept. 30) és Herczegszántón (okt. 1) át, Küllődre vonult, majd átkelvén a Dunán és a Száván, Boszniába 131tört s ezzel befejezte az 1697. évi diadalmas hadjáratot, (B.-B. vm. egyet. monografiája I. 289–317. Millenn. Tört. VII. 502. Évkönyv 1897. 105–133. Iványi István: Szabadka tört. 97. – Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen XII. kötet pótfüzet 54 1. – II. 63–166.)
Szavojai Eugén. (Az Orsz. Képtárból.)
A zentai csata. (Az Orsz. Képtárból.)
A következő év május elején a török ismét kísérletet tett Titel elfoglalására, de báró Nehem péterváradi parancsnok meghiusította a támadást. Ebben az évben nagyobb had táborozott a vármegye területén. Eugén herczeg aug. 28-án a Kabol melletti táborból küldte Lipót királyhoz emlékiratát a Duna–Tisza közötti vidék megtartása és védelme tárgyában. A császári hadak az év őszén a Pétervárad és Becskerek közötti vidéken voltak felállítva, de a karlóczai békekongresszus egybehívásával Eugén herczeg október közepén Zsablyánál vonta össze csapatait.
