Bottyán János.

Full text search

Bottyán János.
A fegyverszünet leteltével az ellenségeskedések ismét kezdetüket vették. Az alföldi hadjárat vezetésével Rákóczi ekkor Bottyán Jánost, a vitéz kurucz dandárnokot bízta meg, a ki a fegyverszünet folyamán, október 10-én esküdött neki hűséget. Rákóczit e megbízatásában az is vezérelte, hogy Bottyán Csongrád 142vármegyében is birtokos lévén, a császáriaktól okozandó károk ellensúlyozása kétszeres érdeke volt. Még mielőtt Bottyán átvette volna az alföldi hadak fölötti vezérletet, már megkezdődtek a csatározások a Bácskában, a császáriak és a kuruczok között.
E csetepaték azonban, Hellebrondt levelei szerint, nem annyira a szerbek, mint a császáriak vezérlete alatt, az egyes erősségekben elhelyezett szerb őrségek ellen folytak.
Bottyán újból felszólítást intézett a szerbekhez, hogy a kuruczokhoz csatlakozzanak, sőt hajlandó lett volna őket rendes zsold mellett alkalmazni. De a pópáktól felizgatott szerb nép hallani sem akart Bottyán ajánlatáról. Ennek következtében Bottyán, ki időközben Érsekújvárról leérkezett, megindította ellenük a hadjáratot.
Bottyán megjelenése új erőt öntött a kuruczokba. A kurucz lovasság Szeged, Földvár és Péterváradsáncz alá nyomult, majd átkelvén a Dunán, a Szerémségbe tört; egy másik csapat Titelig száguldozott, s az e vidéken tartózkodó szerbeket elűzve, Péterváradtól és Szegedtől elvágta az élelemszállítást. Hogy pedig a dunai közlekedést hatalmában tartsa, Földvárnál és Soltnál sánczokat építtetett, miáltal a péterváradi őrség és a budai vár között az összeköttetés teljesen megakadt. Bottyán deczember 13-án már Kúnszentmiklósnál táborozott, s miután Rákóczi őt ismét Nagyszombatba rendelte, eltávozta előtt Földvárról, deczember 15-én, újabb kiáltványban hívta fel a szerbeket a békén maradásra. Eltávoztával csupán a Solti sánczok őrizetére maradt vissza 1200 kurucz, mire a bácskai és a marosmenti szerbek ismét mozogni kezdtek. A fejedelem főhadiszállásán azonban ez újabb mozgolódásról még mit sem tudtak. 1705 február 2-án Bercsényi Miklós a többek között azt írja Bottyánnak, hogy miután a szerbek az ellenségeskedést megszüntették, iparkodjék őket továbbra is megtartani békés magaviseletükben. Mikor azonban a szerbek újabb mozgolódásainak híre Rákóczihoz jutott, 1705 márczius 2-án újabb intőlevelet intézett hozzájuk, melyben őket három hét alatt hódoló küldöttség menesztésére szólította fel, mert különben tűzzel-vassal fogja elpusztítani őket. A hódoló küldöttség helyett azonban a marosmelléki szerbek Arad mellett összegyűlvén, május 24-én Madarast és Kúnhegyest (Kiskúnhegyest) váratlanul megrohanták, a két helységet kirabolták és felgyújtották. Károlyi Sándor, a ki ekkor vette át a tiszántúli sereg fölötti parancsnokságot, Nyiry ezredest küldte a szerbek ellen, a ki azonban az első összeütközés alkalmával 45-öd magával elesett s két ágyúja is odaveszett. De a visszavonuló szerbeket Károlyi és Berthóti István szolnoki kuruczkapitány üldözőbe vevén, a visszafoglalt két ágyún kívül még hármat elvettek a szerbektől s egész Gyuláig üldözték őket. Ezalatt Bottyán János is megérkezvén az Alföldre, egész a Száváig száguldozott hadával és a kezeibe került szerbeket irgalmatlanul levágatta. (Thaly Kálmán: Bottyán János élete. – Márki Sándor i. m. I. 348. – Századok 1868., 625., 631.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi