A főispán.
A főispán.
A vármegye élén, 1698-tól kezdve, egész 1776-ig a kalocsai érsekek állottak, örökös főispánokként. A kalocsai érsekek néha egyidejűleg nyerték az érseki kinevezést a főispánsággal, néha a főispáni kinevezés valamivel későbben kelt. Patachich Gábor például 1733-ban lett kalocsai érsekké, míg főispáni kinevezése április 20-án kelt. Patachich halála után, 1745 decz. 5-étől 1747 május 31-ig széküresedés állott be, míglen gróf Csáky Miklós foglalta el az örökös főispáni széket. Az érsek-főispánok sorát gróf Batthyány József zárja be, a ki, midőn 1776 jan. 1-én esztergomi érsek lett, Mária Terézia királynő meg akarta szüntetni az érsekeknek bácsmegyei örökös főispánságát, s ezért Batthyány utódának: Patachich Ádámnak le kellett mondania örökös főispáni igényeiről. Ettől kezdve azután világi főispánok kormányozták a vármegyét, a kiknek a sorát gróf Hadik András tábornagy, az udvari főhaditanács elnöke és a futaki uradalom birtokosa nyitja meg.
