A reformok sikere elsősorban az ország területi és népességi viszonyainak, nemkülönben teherviselési képességeinek teljes ismeretét tételezte fel. II. József ezért 1784 augusztus 16-án elrendelte a népösszeírást, a birtokbecslést és a felmérést. Az első összeütközés a császár rendszere és a vármegye között a népösszeírást és a felmérést elrendelő leirat kibocsátása alkalmával történt. A vármegye tárgyalás alá vévén a leiratokat, azoknak bírálatába bocsátkozik, sőt miként a császár utóbb értesült, Csongrád vármegyéhez hasonlóan, merész kifejezéseket használt ellene. (Marczali i. m. II. 376.) De II. József császárt a vármegye ellentállása nem hozta zavarba. Ujabb, erélyesebb leiratot intéz a vármegyéhez, követelvén a népösszeírást és a felmérést elrendelő leiratainak végrehajtását.
A vármegye kénytelen-kelletlen engedelmeskedik. A népösszeírás Szabadkán már 1784 november 3-án kezdetét veszi s 1785 márczius végére befejezést nyer. A vármegyében azonban vontatottabban mennek a munkálatok, de 1787-re készen van minden. Az összeírás rendkívül becses adatokat szolgáltatott a vármegye népességi viszonyaira nézve. A vármegye összlakossága, beleértve a szabad királyi városokat is, 227.147 lélek volt, tehát az 1720. évi összeírás adataihoz mérten 30.860-al emelkedett. E szám a következőleg oszlott meg. A vármegye területén összeírtak 184.081 lelket, Szabadkán 20.708-at, Újvidéken 8.998-at és Zomborban 13.360-at. 1785-ben a vármegyékre került a sor. II. József, felismerve az akkori közigazgatás hiányait, szigorú ellenőrzés alá akarta venni a vármegyéket, melyek folyton leveleznek és közös ellentállásra tüzelik egymást az ő reformjai ellen.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.