Gróf Győry főispánsága.

Full text search

Gróf Győry főispánsága.
Gróf Győry Ferencz beiktatása 1825 május 30-án ment végbe hagyományos fénynyel és pompával. Az új főispán május 29-én vonult be Zomborba. Az érkező főispánt a város határában a Latinovits Sándor vezérlete alatt álló, a vármegye nemes ifjúságából alakított bandérium, valamint a tiszai Koronakerület és a Zombor városi polgárőrség lovascsapatai várták zászlóikkal. Mikor az ünnepi menet Zombor város végéhez ért, Szucsics József alispán, a sátor alatt egybegyűlt vármegyei nemesség élén, magyar beszéddel üdvözölte a főispánt. Az üdvözlés után a menet zeneszó mellett megindult a vármegyeház elé, hol a bajai és a zombori gyalogos polgárőrség foglalt állást. Itt várták a főispánt a szomszédos Pest, Tolna, Baranya, Verőcze, Torontál, Szerém és Csongrád vármegyék küldöttei, a katonaság és végre a zsidók 60 tagú küldöttsége. A főispán, megérkezése után a tisztelgő küldöttségeket fogadta, majd beesteledvén, az ünneplő közönség díszelőadásra ment, mely alkalommal Inántsi Pap Gábor Fejér vármegyei tiszti ügyész „Imre vagy a királyi tekintet hatalma” czímű színműve került előadásra.
Másnap, május 30-án ment végbe a tulajdonképeni beiktatás, melyet ünnepi mise előzött meg, mely alkalommal Marich János püspök hétszemélynök pontifikált, fényes segédlettel. Az isteni tisztelet után a vármegye közönsége a megyeházán gyűlt össze. A közgyűlést Klobusiczky József, Borsod vármegye főispánja, a beiktatással megbízott királyi biztos nyitotta meg, magyar beszéddel. Ezután felolvasták a királyi leiratokat. Majd Győry főispán letette az esküt és ékes magyar beszéddel üdvözölte a rendeket. A vármegye közönsége nevében Antunovits Albert főjegyző válaszolt. Délután két órakor volt az ünnepi ebéd, mely alkalommal 800 embernek terítettek, azonkívül a szabadban a nép számára szintén főztek. Este kivilágítást terveztek, melyet azonban a beállott kedvezőtlen időjárás miatt csak másnap tarthattak meg. Annál fényesebb volt azonban a tánczmulatság. (Hazai és Külföldi tudósítások 1825. I. 48.)
Az új főispán a vármegye közönségének régi óhaját teljesítette, midőn a 14 év óta szünetelő tisztújítást szeptember 22-ére kitűzte. E tisztújításon Szucsics Józsefet első, Antunovits Albertet másodalispánná, Latinovits Benjámint főjegyzővé és Odry Józsefet tiszti ügyészszé választották meg. Az 1825. évi szeptember 11-ére egybegyűlt országgyűlésre pedig Szucsics József első alispánt és Rudics Dánielt küldték követekül.
Mire a követek Pozsonyba érkeztek, az országgyűlés már javában tanácskozott. Szucsics József már nem ismeretlen a rendek többsége előtt. Meggyőződése őt is a Nagy Pál, Ragályi Tamás és Vay Ábrahám vezetése alatt álló ellenzékhez fűzi, mely elsősorban a sarkaiból kiforgatott ősi alkotmány megvédésén fáradozik. Ámde a vármegyében a főispánnak sikerül az ellenzéki hangulatot megtörni, miáltal azután Szucsics József, a kapott követi utasításokhoz mérten, az országgyűlésen a kormányt támogatók sorába kénytelen állani. Az 1825. évi országgyűlési követekről írt pasquillus ezért őt a következőleg jellemzi „Mást mondani, mint gondolni, nem illik a magyarhoz.” Követ-társa Rudics Dániel, inkább csak hallgatóként vesz részt az országgyűlésen s azért a következőket írják róla: „Nem azért van küldve a követ, hogy hallgasson.” (Hazánk 1885. 77. lap.)
Bár az országgyűlés közel két évig tartott, a rendek a sérelmi ügyek tárgyalásával sok időt veszítettek és csak mikor a király az országgyűlés határnapját kitűzte, vették észre a rendek, hogy mily kevés munkát végeztek. Mivel az 1790–91. évi országos bizottság reformmunkálatainak tárgyalására már nem volt idő, de mert azóta úgy megváltoztak a közgazdasági viszonyok, hogy e munkálatok tárgyalás alapjáúl már nem is szolgálhattak, ezért a nádor indítványára 1827 június 1-én országos bizottságot választottak az 1791-ik évi bizottsági munkálatok felülbírálására. E bizottság tagjai sorában Szucsics Károly is helyet foglalt.
Az országgyűlés új országos összeírást rendelt el; mivel azonban a szabályzatok kidolgozása sok időbe került, azt csak 1828-ban foganatosították. Ez az összeírás az úrbériség rendezésével állott összefüggésben és a végrehajtást a nádor rendelkezése értelmében a vegyes-bizottság intézte. Bács-Bodrog vármegye összeírását Zala vármegye kiküldöttei teljesítették. Az 1828-ik évi márczius 191hóban tartott közgyűlésen Zala vármegye részéről meg is jelent Hertelendy Károly és az összeírási munkálatok csakhamar kezdetüket vették. 1828-ik év végéig készültek el s felülvizsgálásukat a vármegye 1829 január 13-ára tűzte ki, mely czélból bizottságot választott.
Az 1828-ik évi október hó 1-én tartott vármegyei tisztújítás minden nagyobb mozgalom nélkül ment végbe és a régi tisztikart kevés kivétellel újból megválasztották.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi