A vármegye ellentállása.
A vármegye ellentállása.
Az országgyűlés feloszlatása már előre vettette árnyékát. Bács-Bodrog vármegye, mely már az augusztus 5-én tartott közgyűlésen értesült, hogy az országgyűlés felírata mily kedvezőtlen fogadtatásban részesült felülről, különösen az 1861 július 21-én kelt leírat híre keltett megdöbbenést, Pál Antal első alispán indítványára kimondotta, hogy a megye közönsége az 1848-ban szentesített törvényeket tartja kötelezőnek; ennek következtében semmiféle oly erkölcsi kényszernek engedni nem fog, mely alkotmányellenes rendeletek végrehajtására vonatkozik. A többi törvényhatóságok azonban ennél tovább is mentek. Pest vármegye az augusztus 26-án tartott közgyűléséből köriratot intézett a társtörvényhatóságokhoz, melyben azokat felkéri, nyilatkoztassák ki, hogy az országgyűlés óvásához mindenben hozzájárulnak és minden betűjéhez ragaszkodnak. Bács-Bodrog vármegye szeptember 2-án tartott közgyűlésében foglalkozott ezzel az átírattal, melyet magáévá téve, hasonló feliratot intézett a helytartó-tanácshoz. Ugyanazt tette Szabadka város is a szeptember 11-én tartott közgyűlésében és többek között erélyesen tiltakozott a honvédsegélyző-egyesületek betiltása ellen is.
