Katonai rémuralom.
Katonai rémuralom.
Míg az önkényuralom a közigazgatásban nagynehezen elhelyezkedett, azalatt a haditörvényszékek szünet nélkül működtek. Midőn Haynau még 1849 szeptember havában felhívta a volt cs. kir. tiszteket, polgári és katonai hivatalnokokat, az országgyűlés tanácskozásaiban 1848 október 8 után résztvett képviselőket, vezéreket, kormánybiztosokat és a forradalmi törvényszék tagjait, hogy három hónap alatt a haditörvényszékeknél jelentkezzenek, mindenki tudhatta, hogy mit várhat. Azok, a kik elmenekültek, külföldön bújdostak, vagy itthon rejtőztek el. De a rémuralom, mely vérpadra kívánt hurczolni mindenkit, a ki a nemzeti küzdelemben részt vett, nem nyugodott meg. A „Magyar Hirlap” a kormány hivatalos lapja, már 1850 január első napjaiban közzétette a pesti haditörvényszék köröző levelét, melyben többek között Mészáros Lázár volt hadügyminiszter, továbbá Zákó István és Agaffi, másként Allaga Imre bácsvármegyei országgyűlési képviselők 90 nap leforgása alatt a pesti haditörvényszék előtt leendő megjelenésre szólíttattak fel. Ámde Mészáros az elsők közé tartozott, a kik Oláhország felől török területre léptek és mikor a felhívás megjelent, már biztonságban volt. Ellenben Zákó és Allaga a haditörvényszék elé kerültek. Zákó István, a rigyiczai kerület képviselője, a ki a szabadságharcz kitörésekor a harczmezőre sietett, ritka vitézségével alezredesi rangig küzdötte fel magát. Márczius hó elején, tehát a támadóhadjárat megkezdésekor, Damjanics tábornok hadtestében dandárparancsnok volt. Mikor Kossuth Görgeyt hadügyminiszterré nevezte ki, az ő kíséretében eljött Debreczenbe, mely alkalommal országgyűlési képviselőként ő is résztvett a békepárt tanácskozásaiban, mely az április 14-iki határozat visszavonását tűzte ki czélul. Az orosz betörés azonban ismét a harcztérre szólította s a további hadjáratokban Görgey parancsnoksága alatt álló feldunai seregben az I. hadtestben dandárparancsnok lett. Midőn Görgey a fegyverletétel iránt alkudozásba lépett az oroszokkal, ő is részt vett az augusztus 11-dikén Váradon tartott tábornoki és törzstiszti értekezleten, mely az oroszok előtt való fegyverlerakást elhatározta. A fegyverletétel után, mint volt honvédet, a császári seregbe sorozták, de alkalmatlannak találtatván, elbocsátották. Mint képviselőt a haditörvényszék egy évi várfogságra ítélte, de kegyelmet nyert. Allaga Imrét a haditörvényszék kötél általi halálra ítélte, de Haynau, visszahívása előtt, 1850 július 31-én neki is megkegyelmezett.
Azok, a kik a szabadságharcz alatt a vármegyében működtek, leginkább a temesvári haditörvényszék elé kerültek. A temesvári haditörvényszék azonban nagy tért engedett a személyes befolyásoknak és a közbenjárásoknak. Így Aszt Nándor, a vármegye főjegyzője, a ki a függetlenségi nyilatkozatra a kormányhoz intézett felíratot szerkesztette, csodálatosképen megmenekült az elitéltetés alól. Putnik Béla, volt alispánt, a kit még elitéltetése előtt szabadlábra helyeztek, jószágelkobzásra ítélték. Putnik Béla azonban birtokait annyira megterhelte, hogy a vagyonelkobzás teljesen illuzóriussá vált. Legnagyobb beszámítás alá estek a vésztörvényszék tagjai, a kik közül Hoffmann Mihályt és Lénárd Mátét kötél általi halálra ítéltek, de kegyelem útján a halálos ítéletet 18, illetőleg 15 évi sánczmunkára változtatták át. Pilaszanovits József vésztörvényszéki elnök, a kit 10 évi fogságra s vagyonelkobzásra ítéltek, Józsefstadtban töltötte ki büntetésének egy részét; de később ő is kegyelmet nyert s elkobzott vagyonát is 235visszakapta. Ugyancsak Józsefstadtban volt elzárva Mamuzsits Alajos vésztörvényszéki bíró is, a kit a haditörvényszék négy évi fogházra ítélt, továbbá Schweidel Albert, Schweidel József honvédtábornok, aradi vértanú fia is, a ki a honvédhadseregben kapitányságig emelkedett. A haditörvényszék, mint volt császári tisztet, 18 évi várfogságra ítélte, de utóbb ő is kegyelmet nyert.
Azok a férfiak, a kik Pesten az Újépületben voltak elzárva, remény és kétség között élték napjaikat. 1850. év tavaszán Haynau, e vérengző szörnyeteg, mintha megsokallotta volna a kiontott vért, kezdett a szelídebb irány felé hajlani. Így már Végh Bertalant, a bácsi lovas nemzetőrség őrnagyát, a kit az aradi haditörvényszék golyó általi halálra ítélt, 10 évi várfogságra kegyelmezte. Midőn azonban Bécsben Haynau visszahívását elhatározták, sietve meghagyta a hadbíráknak, hogy a debreczeni országgyűlésen résztvett képviselők ítéletét 24 óra alatt készítsék el. A haditörvényszék engedelmeskedve a parancsnak, mintegy 30 halálos ítéletet hozott. Haynau a felmentést tartalmazó legfelsőbb elhatározás felbontása előtt sietett megkegyelmezni az elitélteknek. Ekként állott boszút bécsi ellenségein.
