Kibékülés.
Kibékülés.
Az 1865 deczember 10-én megnyílt országgyűlésnek az volt a feladata, hogy az uralkodó és a nemzet között a teljes kibékülést helyreállítsa. Alig fogott azonban munkájához, midőn az olaszokkal és a poroszokkal kiütött háboru a tanácskozásokat hosszabb időre megakasztotta. A háborút követte a kolerajárvány, mely 1866 szeptember havában ütött ki s főleg a Duna és a Tisza mentén terjedt el. Legtöbb áldozatot szedett Apatin, Csonoplya, Bajmok, Martonos, Ókanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Óbecse, Ráczmilitics, Bogojeva, Ómoravicza, Baja, Szenttamás, Doroszló és Bikity községekben. Szabadkát a járvány kikerülte, de október havában Tavankút-pusztán szedte áldozatait. Csak a hidegebb időjárás vetett véget e járványnak.
Az 1866 november 19-én újból összehívott országgyűlés ismét felvette a kiegyezési tárgyalásokat, melyek az 1867. év első hónapjaiban eredményes befejezést nyertek. A második felelős miniszterium megalakulásával az alkotmányos élet ismét kezdetét vette a vármegyében. A minisztérium megalakulása után Rudics József főispán megvált állásától; helyébe a kormány április 20-án Mihajlovics Miklóst nevezte ki. Április 17-én Piukovics Ágostont is felmentették állásától.
Az alkotmányos élet visszaállításával a vármegyei közigazgatás ismét az önkormányzat kezébe került vissza. Ennek az utolsó 42 évnek végbement fejlődését és küzdelmeit a következő fejezet ismerteti.
Befejezésül közöljük Bács, illetőleg Bács-Bodrog és Bodrog vármegyék főén alispánjainak névsorát, a, török hódoltságtól kezdve, napjainkig.
