Az ipar története.

Full text search

Az ipar története.
Bács-Bodrog vármegyében az ipar története a tatárjárás után veszi kezdetét. A kipusztult vármegyét IV. Béla nagy részben újra telepítette és a városokat külön szabadalmakkal ruházta föl. Az Anjou királyok pedig, a hatalmaskodó főurakkal szemben támaszt akarván bennök nyerni, még több előjogokat adtak nekik, Zsigmond király pedig a városokat külön törvényhatóságokká nyilvánította. Ez időben Szondnak, Bács vármegye egyik legjelentékenyebb városának, igen fejlett ipara volt. Kiváltságai miatt annyi mesterember telepedett itt le, hogy a XV. században a vármegye területén Szondban volt a legtöbb iparos. S hogy iparosai milyen jómódúak voltak, mutatja az, hogy 1434-ben egy Gallus nevű mészárosmester itt kórházat és szegényházat alapított. A Szondi csizmadiák czéhszabálya még 1448-ból való. Az itteni iparosok az egész országban mindenhová eljártak vásárra és hogy szabadon járhassanak országszerte, 1456-ban menedéklevelet nyertek. Nemkülönben Bács városa is kiváló iparral dicsekedhetett. Róbert Károly alatt itt pénzverő intézet volt. Egy bácsi ezüstmárkában volt 60 garas. S később, midőn II. Ulászló király 1494 november 17-én ideérkezett, itt készíttetett magának ruhát, egy rókaprémes bárány bőr-subát. Pedig bizonyára volt házi szabója, a minthogy akkoriban szokásban volt, hogy a főurak is házi iparosokat tartottak. Így Imreffi Mihály bácsi főispán 1522. évi háztartási lajstromában a következő házi mesteremberek szerepelnek: Egy szabó hét szolgájával, egy ács a segédjével, kertészek a szolgáikkal és egy sütő a segédjével. Imreffi péterváradi háztartásában három ács, hat bognár, két kőfaragó és két kádár volt.
A czéhrendszer már a XIII. század végén kezdett nálunk elterjedni. Így, mint említettük, a Szondi csizmadiáknak már 1448-ban volt czéhszabályuk. Zenta iparosai is czéhekbe tömörültek. A budai káptalan 1513 május 15-én a zentai csizmadia-czéhet a szegedi csizmadiák szabályaival ruházta fel és megengedte, hogy a zentai szabó-czéh a szegedi szabók szabadalmaival és kedvezményeivel élhessen. Azonban ezek a fejlett és népes czéhek a mohácsi vészkor mind elpusztultak.
A török hódoltság idején a folytonos dúlások nem igen kedveztek ugyan az ipar kialakulásának, de a török uralom végén az iparosok is újból kezdenek czéhekké megalakulni. Ez időből a legrégibb czéh a bajai csizmadiáké, a kiknek czéhszabályzata 1696-ban nyert királyi megerősítést. A bajai takácsok, szűcsök és szabók három év múlva állottak külön-külön czéhbe.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi