Közutak.
Közutak.
A közlekedés második hathatós eszköze a tengelyen való útazás és szállítás. Ennek pedig a jó szárazföldi út a föltétele. Csakhogy ilyenekben a legújabb időkig nem igen bővelkedett a Bácska. De ez nem is volt csoda, mert Bács-Bodrog vármegye területe tele volt mocsarakkal. De 1712-től kezdve Bács vármegye is lépéseket tett az útak kijelölése és fönntartása iránt. III. Károly és Mária Terézia alatt kezdtek egyes útakat fákkal beszegni. A telepítések korában, főleg II. József idején, a kincstári mérnökök új útakat jelöltek ki a telepített községek között. A vármegye legfontosabb és egyszersmind legjobb karban tartott útja a péterváradi katonai út volt, a melyen hadakat szállítottak. Erre kiváló gondot fordítottak, sőt mivel a vármegyének kellett szolgáltatni a katonai fuvart, a közlekedés könnyítése czéljából ez út mentén új községeket is telepítettek, hogy a lovakat mentül sűrűbben lehessen felváltani.
Az 1825–27. évi országgyűlés az országban 13 kiépítendő útvonalat jelölt ki, közötte a budapest–zimonyit is, a mely Bács-Bodrog vármegye területén haladt volna át. Ez útat egyben vasútépítési czélokra is szánták. (1836: XXV. t.-cz.) De az 1848-as idők e terveket elsöpörték. Később azonban annál fokozottabb mértékben fejlődött a vármegye úthálózata. A bezdán–zombori klinkerút már az ú. n. Bach-korszakban is állami út volt, de a kiegyezés után a törvényhatóság tulajdonába ment át.
Az 1890. évi I. t.-cz. életbeléptetése óta a közútak építése gyorsan halad előre. A vármegyében főleg Schmausz Endre akkori alispán kezdeményezésére történtek nagy és áldásos intézkedések e téren. A vármegye közúti hálózatának a kiépítésére 12,000.000 koronát irányoztak elő, mely összegnek a felét az állam viseli, még pedig olyképen, hogy három milliót készpénzben utal ki, a másik három millió fejében pedig beváltja a vármegye vasúti törzsrészvényeit, a melyeket a törvényhatóság a 650 km hosszúságban kiépített h. é. vasútak biztosítása érdekében jegyzett. A beruházási hitel terhére 1904 óta történik az útépítés. A helyiérdekű vasútak elkészülésével azonban a vármegye úthálózata hatalmasan megváltozott. Ugyanis, hogy a községek a vasúti és hajóállomásokat, nemkülönben a hidakat és réveket könnyen megközelíthessék, a törvényhatóság – mint legszükségesebbet – első sorban a vasúti és egyéb hozzájáró útak építését foganatosította 1897–98-ban. Az előirányzott útakból 1895-ig 232 km, 1908 végén pedig már 466.936 km volt kiépítve.
Bács-Bodrog vármegye közúti alapja ez idő szerint meghaladja az 1,100.000 koronát. A legutóbbi évben útadó czímén kivetettek 1,255.851 K 54 fillért, ebből befolyt 983.850 K 42 fillér, a többit leírták, vagy hátralékként kezelik. Az 1909. évre előirányzott kiadások kerekszámokban a következők: személyi kiadás 29.000 K, dologi kiadás 45.900 K, útfenntartás 510.630 K. A vármegye útjait az átkelési szakaszokon részben koczkakő-burkolat, máshol makadám, kavics fedőréteg borítja. Csak a zombor–bezdáni és tiszaistvánfalva–temerini szakaszon és Titelen Tündéres felé van kongótégla- (klinker) burkolat; az első 14˙6, a második 12˙5 és a harmadik 3˙1 km. hosszú. A vármegyének ma nincs egyetlen állami útja sem. Azonban tervbe van véve, hogy legközelebb a bezdán–zomborszenttamás–titeli és zombor–militics–szabadka–szegedi törvényhatósági közútakat átveszi az állam.
A törvényhatósági közútak közül nevezetesebbek a következők: Zombor–Bezdán 21˙460, Zombor–Apatin 13˙313, Baja–Mélykút 28˙333, Csávoly–Katymár 20˙060, Zombor–Óbecse 85˙331, Zombor–Palánka 58˙636, Bács–Zsablya–Titel 109˙865, Zsablya–zsablyai rév 12˙886, Kerény–Topolya–Zenta 66˙800, Bácsalmás–Kossuthfalva 31˙783, Pinczéd–Verbász 21˙100, Militics–Gombos 13˙1˙90 Apatin–Gombos 19˙525, Apatin–Sztapár 16˙725, Palánka–Újvidék 38˙037, Újvidék–Szeged 108˙012, Kerény–Nemesmilitics 11˙919, Újvidék–Sajkásszentiván 18˙420, Bács–Földvár–Zsablya 19˙868, Topolya–Bácsfeketehegy–Verbász 29˙111, Regőcze–Herczegszántó 16˙830, Baja–Bácsborsód 11˙023, Dunagálos–Petrőcz–Ósóvé 20˙612, Baja–Bezdán 46˙613, Bács–Bácsújlak 14˙965, Bács–Vajszha 10˙660, Kula–Bácskeresztúr–Hódság 26˙220, Szabadka–Baja 9˙600, Szabadka–Bajmok 8 km. hosszú. Van összesen 100 törvényhatósági közút, a melyeknek teljes hossza 1,031˙455 km. Ebből már 466.936 km. ki van építve. A 100 törv.-hat. közút közül vasúti 470állomáshoz vezet 10, gőzhajóállomáshoz 5, révhez 6, közúti hídhoz 1 és csatornai rakodóparthoz 2 út. A t. h. közútak 85 községen mennek keresztül és az átkelési szakaszok hossza 151 km. E közútakon van 56 vas- és falszerkezetű híd és 485 áteresz. A t. h. közútak közül egyen sem szednek vámot, csak a réveknél.
A községi közlekedési viczinális közútak száma 4, hossza 128˙840 km. A vármegye valamennyi községi közdűlő közútjának a hossza 2,930˙542 km. A közútak folytatásaképen tekinthetjük a közúti hidakat is. Ilyen csak egy nagyobb van a vármegyében és ez a zentai híd. Zentán 1875-ben a Tiszán át Hauw -rendszerű fahidat építettek, a mely 1902-ben leszakadt. Azután a régi híd helyétől éjszakra, mintegy 400 méternyire, másfélmillió koronát meghaladó költséggel módern vashidat építettek, a mely a torontáli Csókával szemben 1908-ban nyílt meg. Újabban tervbe van véve és e tervek már komoly alakot is öltenek, hogy a Tiszán Titelnél, a Dunán pedig Újvidéknél fognak közúti hidat építeni. A Dunának még egy áthidalását tervezik a Baja és Bezdán közötti Dunaszakaszon és az előmunkálatok ittmmár annyira haladtak, hogy itt négy kidolgozott terv egyike várja a megvalósulást.
A vármegye közútainak az építését az államépítészeti hivatal vezeti, a mely egyben az útak karbantartása fölött is felügyeletet gyakorol. Az államépítészeti hivatalban – a melynek élén Sztankovits György műszaki tanácsos, főmérnök áll – van 9 mérnök, 8 rajzoló, 1 hivataltiszt és egy írnok. A külső személyzethez tartozik 11 útmester és 177 útkaparó. Útkaparóház van összesen 33, ebből 24 egylakásos és 9 kétlakásos. Van azonkívül Zomborban egy nagy közúti raktárépület, a hol az útfenntartáshoz szükséges eszközöket tartják. Itt van elhelyezve a 3 gőzhenger és öt lóvontatásra berendezett másik henger.
