Csajághy Sándor.
Csajághy Sándor.
Csajághy Sándor, hittudor, csanádi püspök, szül. 1810 április 6-án, Bácsban. 1833-ban misés pappá szentelték. A pesti nöpvendékpapság magyar egyház-irodalmi iskolájának megteremtésén 1836-ban ő is közreműködött. Egy évet töltött az Augustinum nevelőintézetben; 1836-ban Baján káplán volt és innen a pesti középponti papnevelőbe tanulmányi felügyelőnek nevezték ki, hol 1844-ig működött és egyúttal az egyháztörténetet is előadta. Ugyanez évben nyert hittudori oklevelet. Ezután Kalocsára került vissza az egyháztörténeti tanszékre, 1846-ban érseki titkárrá és cz. kanonokká nevezték ki. 1850-ben valóságos kanonokságra, 1851-ben csanádi püspökségre emelkedett. Adományai közül fölemlítendő, hogy a Tisza szabályozására 60.000 forintot adott. Meghalt 1860 február 7-én, Temesvárt. Irodalmi kísérleteit még pesti papnövendék korában kezdte, és később nagy hivatottsággal folytatta. Számos értekezést és czikket írt bel- és külföldi, napi- és egyházi lapokba.
Munkái: Misés pap az oltárnál. Sombuga után ford. 1838. – Az anyaszentegyház ellensége, megczáfolva a történetekből s legjelesebb protestánsok nézeteiből. Németből ford. 1840-ben. – Glossák nemes Zala-megyének a vegyes házasságok ügyébeni felírására. Európai Rotbeck Károly nézetei szellemében. Egy hazafitól. Pest, 1841. (Névtelenűl). Párbeszéd a vegyesházasságokról. (Barátságos felvilágosításúl a Világ f. é. 11. sz. vezérczikkére). 2. kiadás. U. ott, 1842. – Lelki életrend a papnevelő-intézetben. Schlör után, németből. U. ott, 1843. – Párbeszéd az inquisitóról, U. ott, 1843. (Különnyomat a Religióból) – Áhitatosság zsengéi. Keresztény kath. imakönyv az ifjúság számára. Készítette a pesti növendék-papság magyar iskolája, Csajághy Sándor felügyelete alatt. U. ott, 1843. (Kétféle kiadás). Isten irgalmából és az apost. sz. szék kegyelméből csanádi püspök, székfoglalásánál minden híveinek üdvöt és áldást ami Urunk Jézus Krisztusban. Temesvár. 1851.
