A rekonstrukczió.

Full text search

A rekonstrukczió.
Ily körülmények között őfelsége 1837-ben Freiherr Ferdinand Ritter von Mitis építési tanácsost bízta meg azzal, készítsen terveket és költségvetést, mibe kerülne a csatorna kijavítása és rekonstrukcziója, különösen azt tartva szem előtt, hogy a csatornát mindig elegendő vízzel lehessen ellátni. A Mitis által kidolgozott háromféle tervezetet 1838-ban Lechner József magy. kir. országos építészeti főigazgatónak osztották ki elbírálás és véleményezés végett.
Az 1838. évi dunai árvizek a Dunának Baja és Monostorszeg közötti szakaszát még elfajultabbá tették, ugy hogy a Baja alatt elvonuló Sugoviczában már középvízállásnál sem lehetett hajózni, a baracskai Duna is mindinkább elveszítette vízemésztő képességét és a hajózást itt is már csak költséges kotrások mellett lehetett fenntartani. A kalandosi Duna pedig, a hová a csatorna Monostorszeg mellett kitorkolt, annyira eliszapolódott, hogy ott a sómonopólium terhére Angolországból beszerzett „Vidra” gőzkotró sem bírta többé a hajózási vízmélységet fenntartani.
386Lechner J. építési igazgató a Mitis-féle tervek elbírálásánál figyelmen kívül hagyta a Dunának Bajától Sárengrádig terjedő folyamszabályozását, mert a tervek nem voltak eléggé részletesen kidolgozva. Elbírálta a csatorna rekonstrukcziójára vonatkozó három alternatív tervet és ezek közül azt a megoldást ajánlja, mely a csatorna monostorszegi torkolatát a Bahinával szemben való torkolat-áthelyezéssel oldja meg.
A magy. kir. kincstár a csatornát továbbra is a részvénytársaság kezelésében hagyta meg:
Forgalma kitett az 1829. évtől 1839. évig: 15.020,594 bécsi mázsa gabonanemű, 1.187,535 m. kincstári só, 40,235 m. tüzér-municzió, 568,625 m. bor, 529,282 m. dohány, 71,837 m. gubacs, 77,079 m. olaj, 80,609 m. tűzifa, 560,197 egyéb szállítmányt; évi átlagban 1.395,848 mázsát.
Hajózási és egyéb jövedelmekben ez idő alatt összesen 2.890,685 forint folyt be, a miből fenntartásra 636,840 forintot, regie és kezelésre 907,874 forintot használtak fel s évi átlagban 103,536 forint tiszta jövedelem maradt.
E forgalmi és jövedelmezőségi eredmények mellett is vonakodott a magy. kir. kincstár a csatornát átvenni, ürügyül használva fel a részvénytársaság amaz igényét, hogy az épületekért megváltást követelt, holott a megváltásért követelt összeg a csatorna tiszta jövedelmének egy évi összegét sem tette ki.
Az átvételre vonatkozó végleges döntést megelőzőleg 1842-ben gróf Zichy Ferencz azt a megbízást kapta, hogy vizsgálja meg a helyszínén a csatornát és nyilatkozzék: érdemes-e a csatornát átvenni és továbbra is fenntartani, vagy czélszerűbb lesz azt betömetni? Gróf Zichy a csatorna beutazásakor, Cservenkán is felvetette a csatorna átvételére és fenntartására vonatkozó kérdést és egy öreg telepes sváb parasztgazdától ezt a választ kapta: „Alles was mer haba, verdank mer dem Graba.” Ez a nyilatkozat megérlelte a gróf elhatározását, hogy a csatornának átvétele és további fenntartása mellett foglaljon állást. 1846-ban tehát elhatározta a kincstár a csatorna átvételét és kijavítását. A zombori kincstári jószágigazgatóság felügyelete mellett Zomborban egy külön magy. kir. csatornai igazgatóságot szerveztek Gertinger Adolf üzletigazgató vezetése mellett, a műszaki kezeléssel és vezetéssel pedig 1851-ben a temesvári csász. kir. országos építési igazgatóságot bízták meg.
A csatorna rekonstrukczióját és fenntartási költségeit a vízépítészeti alapból fedezték. A monostorszegi torkolatot az 1850-es évek elején Bezdánba helyezték át; s az akkor Európaszerte nevezetes korszakot alkotó Ferencz-József torkolati zsilipet 1854–1855-ben tisztán betonból építették ki, Mihalik építészeti főfelügyelő vezetése mellett és a csatornát a dunai árvizektől megvédő védgátat állítottak a Ferencz-József zsiliptől Monostorszegig.
1851-től 1861-ig terjedőleg a kir. kincstár 1.282,813 forint beruházási és 433,342 forintnyi fenntartási költséget fordított a csatornára és az üzemet tetemesen leszállított hajózási díjak mellett házilag kezelte. 1862-től–1868-ig a csatorna külön szubvenczió nélkül saját jövedelmeiből tartotta fenn magát.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi