Ármentesítő társulatok.
Ármentesítő társulatok.
A Bezdáni szigetet ármentesítő és belvíztecsapoló társulat megalakult az 1883. évben. Elnökei voltak: Bosnyák János, Hegyeni Ferencz, Schwell Titusz, Balla Ferencz, Kanizsai János. 1902 június 13-tól az 1907. évig, a midőn önkormányzatát visszanyerte, miniszteri biztosa ifj. Vojnits István, Bács-Bodrog vármegye alispánja volt. Igazgatója Molnár Ferencz.
376Az ármentesített terület 2959 kat. hold. A védgátak hossza 14˙5 km. A belvízrendezési munkálatok és szivattyútelep-munka folyamatban. Árvíz okozta. töltésszakadás nem fordult elő. Az állam 50,000 korona összeggel segélyezte ármentesítési és belvízszabályozási beruházásait.
A monostorszeg-apatini ármentesítő és belvízszabályozó társulatot 1897-ben hivatalból alakították. Miniszteri biztosa két éven át Karácson Gyula, Bács-Bodrog vármegye alispánja volt. A társulat 1899-ben kapta meg önkormányzatát. Elnöke: Falcione Lajos, alelnökei: Aman József, Dombovics Antal. Igazgató mérnökei: Szmik Antal, Porgányi Lajos, Bohuss Theofil és mostani igazgató mérnöke Czinkler Kálmán.
Az 1897-ik évben volt a kucskai szakaszon árvízi töltésszakadás. A védett ártéri főterület 16,929 kat. hold; – a védtöltések hossza 25,765 km. A Rákvíz szigeti társulat árterülete 2930 kat. hold, – védtöltéseinek hossza 1360 km. A „Kucska”-öblözet egy összefüggő különálló ármentesítő társulatot alkot. Árfejlesztése az 1876 és 1897. évi árvízszínekből kombinált legmagasabb vízszínre történt. Kat. tiszta jövedelme 159,083 korona. A töltésekbe négy csőzsilip van beépítve. Öt gátőrház, öt gátőrrel. A távbeszélő hossza 51 km., 11 beszélő állomással. A belvíz-levezető csatornák hossza 44˙6 km. A Kucska-Rákvízsziget érdekeltségeinek szivattyútelepén áll egy 1000 mm. átmérőjű nyomócső, mely másodperczenként 2˙0 m. magasra 1000 litert tud kiemelni. A gépberendezés 58,240 korona, a kazán és gépház 42,793 korona költségbe került. A kupuszina-monostorszegi lecsapoló érdekeltség 1888-ban épült szivattyútelepe áll egy 800 mm. átmérőjű nyomócsőből és körszivattyúból, mely normális 2˙0 m. magasságig másodperczenkint 600 litert emel ki. A gépberendezés költsége 22,000 kor. Az épület és cső-áteresz költsége kb. 18,000 korona volt. Most van még egy külön szivattyútelep építés alatt.
Az ármentesített főterület töltésépítkezési beruházása 188,823 korona, a gátőrházakra 16,911 korona, telefonépítésre 6,710 korona, összesen 212,345 kor. volt. A kucska-rákvízi érdekeltség beruházása, töltés-építése 52,519 korona, gátőrházakra 10,361 korona, telefonra 1,653 korona. Belvízrendezésre: csatornák építésére 27,286 korona, gép- és kazánházra 42,793 korona, gépberendezésre 59,198 korona, összesen 129,279 korona. A társulati hozzájárulás átlagban kat. holdankint 185˙5 korona.
Az apatin-szontai ármentesítő társulat 1892 február 22-én tartott közgyűlésén mondotta ki megalakulását. Elnökei voltak: Aman József, Gráber Gyula és a jelenlegi elnök: Krieg Béla. Alelnökei: Apatini Fernbach József, Szuppek Béla és a jelenlegiek Thurszky János és Hesz Péter. Igazgatója: Apatini Fernbach Bálint. Mérnökei Bezzeg János, Fránya Károly, Bohuss Theofil és a jelenlegi Rujer Ferencz.
A társulat védett ártere 18,794 kat. hold és a védtöltések hossza 25˙8 km., az ártér az 1876-ik évi árvízszínre van műszakilag kifejlesztve. A gátőrök száma öt, a gátőrházak száma öt, vízmester egy. A társulat távbeszélő hossza 38˙45 km. Az állam a partbiztosításokhoz 26,000 koronával járult hozzá.
A belvizek levezetésére 1897-ben külön társulat alakult szonta-apatini lecsapoló társulat czímen. Árterülete 14,317 kat. hold. Az ármentesített terület kat. tiszta jövedelme 104,241 korona. Szivattyútelepe a gombosi vasúti állomás. felett, az ú. n. rab-telepen. Csatornáinak hossza 151 km. Tisztikara ugyanaz.
A társulat ármentesítésre 545,739 korona összeget ruházott be. Egy kat. holdra 29˙04 korona beruházás esik és a kivetési átlag 1˙96 korona.. A társulati ártereket eddig még nem osztályozták. Árvízi töltésszakadás 1892-ben fordult elő.
