Folyamszabályozási munkák.

Full text search

Folyamszabályozási munkák.
Szerbkeresztút és Martonos községek között végezték a 91. számú átvágást, melynek első eszméjét még Vásárhelyi Pál vetette fel. Ez átvágás kikotrását 1903-ban kezdték meg és 1905-ben fejezték be. Az átvágás hossza 2˙3 km, az általa elmetszett kanyarulat pedig 6 km. hosszú.
A martonos-ókanizsai határnál végződik a Horgos-martonosi ármentesítő társulat védőtöltése, melynek kezdete a 90. számú átvágás alsó kanyarulatánál van. A martonos-ókanizsai határnál kezdődik a bácsi tiszai ármentesítő társulat ókanizsa-adorjáni öblözetvédvonala, mely az adorjáni magas partba köt be. Adorján község belsősége alatt kezdődik a zentai öblözet védtöltése, mely Zenta város alsó végéig terjed.
A 128 tiszai km, alatt kezdődik a 92. számú szanádi átvágás, melynek 14˙87 kmes kanyarulata 8 alakú, az átvágás 5˙19 km. hosszú. Kiásása az 1855. évben történt, azóta mesterségesen nem bővítették, és magától fejlődött ki mai méretére. Az elvágott kanyarulatok már fel vannak iszapolva. A 125. km-nél egy szivattyútelepet állítottak fel. A 124. km-nél volt a zentai fahíd, mely 1902 márcz. 17-én alámosás miatt leszakadt, az új híd a város belsősége felett épült.
Zenta város belsősége mentén mintegy 1000 m. hosszúságban a szakadó partot állami segélylyel építik ki. A 122–120 km. között jobb oldalon van a Jenő sziget Savoyai Jenő herczeg emlékoszlopával, a folyó jobboldali ága már feliszapolódott, úgy hogy a terület már csak névleg sziget. A 116–114 km. között van a 93. számú botkai átvágás, 1˙659 km. hosszú. Végezték 1856-ban. A 90-es években bővítették s kanyarját mesterségesen elzárták. A 109 km-nél jobb oldalt kezdődik Ada község magánöblözeti, 6 km. hosszú védtöltése. A 108–106 km. között van az ú. n. padéi elzátonyosodott Tiszaszakasz, mely kis vízállásánál hajózási akadály, ezért 1902-ben kő-anyagú párhuzam-művel szabályozták. A 102–100 km. között fekszik a 94. számú ú. n. ada-moholi átvágás, mely 203 km. és 1855–56-ban készítették, elvágott kanyarulatát 1902-ben zárták el. A 100–98 km. között jobboldalt kezdődik a bács-tiszai ármentesítő társulat mohol-péterrévei öblözetvédtöltése. A 89–88 km. között van az éles Tisza-kanyarulat. Péterréve felett a Csikéria magasparti nyílt csatornája torkollik. A 87–81 km. között fekszik a 95 számú ú. n. aracsi átvágás, melyet 1860–63. években ástak, 3˙232 km. hosszú. 1900-ban bővítették és az anyagot a kanyar áttöltésére és az óbecsei öblözeti védtöltésbe való bekötésre használták fel. A 74–72 km. között a jobbparton fekszik Óbecse községe alatt a Ferencz-csatorna új tiszai kitorkolása és innen indul ki a bács-torontáli ármentesítő társulat védőtöltése, mely előbb a bácstiszai ármentesítő társulat óbecse–bácsföldvári öblözeti töltése volt, most azonban a bács–torontáli ármentesítő társulathoz csatolták. Ehhez tartozik a borjasi átvágás menti, volt bácsföldvári ármentesítő társulati védtöltés is. A 70 km. alatt a védtöltésben egy 1˙00 m. átmérőjü vascső-áteresz és egy szivattyútelep mentesít a belvízektől. A 69–67 km. között az óbecsei sziget felett a jobb oldali Tisza-ág 1901-ben elzáratván, a zátonyosodásra hajló viszonyok is megjavultak. A 62–56 km. között van a 96. számú ú. n. borjasi átvágás. Hossza 6˙30 km., az átvágott kanyar 23˙06 km. hosszú, s az 1854–1858. években végezték el. Ezt az átvágást az 1897–1901. években bővítették és az átvágás menti magaslatot 500 m. szélességben + 4 m-re leásatták. Ezzel egyidejűleg a jobboldali hullámtér szélén kiépítették a mostani védtöltést, melyet a borjasi felső és alsó mederáttöltéssel fent az akkor 378még bácsi ármentesítő társulat, alul pedig a titeli Tisza–Duna-tőltés fenntartó társulat védtöltésébe kötöttek be. Az elvágott Tisza-kanyarulatot halastóvá alakították át. A felső áttöltés közelében van az 1 m. átmérőjű nyomócsővel ellátott szivattyútelep, mely másodperczenként egy köbméter vizet emel ki.
Ez elzárt kanyarulat felső részén van Bácsföldvár mellett a Ferencz-csatorna régi tiszai kitorkolása. A kanyarulat mentén a csurogi magaslatoknál kezdődik a titeli Tisza–Duna-tőltés fenntartási és belvízszabályozási társulatának védtöltése, mely innen a titeli magaslatig, maj d a magaslat alatt a Dunáig terjed s a Duna mentén folytatólag az ottani öblözetet ármentesíti.
A Kumáni sziget-menti jobboldali Tiszaágat 1901–1902-ben töltötték át. A hajózásra a baloldali ág szolgál. A 49–46 km. közötti Tisza-kanyart 1902-ben tisztán kotrás-munka mellett vágatták át 0˙9 km. hosszúságban. Közvetetten alatta van a 97. sz., ú. n. Tarrasi 1˙754 km. hosszú átvágás, kanyarjának hossza 6˙018 km., melyet az 1860–63. években bővítettek. A 39–37 km. között van a ú. n. zsablyai felső átvágás, mely 0˙861 km. hosszú, kanyarjának hossza pedig 4˙876 km; az 1860–62. években építették. Az átvágás alsó torkolatánál a jobb parton van a titeli Tisza–Duna társulat I. öblözeti szivattyútelepe, melynek két egyenlő s egyenként 145 lóerejű gőzgépe és két 900 mm. körszivattyúja van, melyek másodperczenként 2˙44 köbméter víznek a kiemelését győzik meg. E szivattyútelep 1898-ban épült. A 37 km. alatt van a zsablyai rév és a Jegricska bara nevű nyílt csatorna. A 35–34 km. között van a 99. számú ú. n. zsablyai alsó átvágás, 1˙225 km. hosszú, kanyarja 3˙8 km. hosszú s 1863-ban végezték; 1897–98-ban bővítették, kanyarját ugyanekkor eltöltötték. A 31–30 km. között fekszik a 100. számú, ú. n. aradáczi átvágás, mely 1˙345 km., kanyarja pedig 7˙16 km, hosszú. 1860–63-ban ásták, 1897–99-ben bővítették; kanyarulata át van töltve és az így alkotott sziget ármentesítve.
Az ú. n. mosorini 101. számú átvágás a 26–25 km. között fekszik, hossza 1˙441 km., a kanyar hossza pedig 4˙003 km. 1864-ben építették. A 24–22 km. között van a mosorini sziget, melynek jobb oldali ágát 1901-ben partmagasságig feltöltötték. A 21 km-nél a jobb parton van a titeli társulat második és harmadik öblözetének szivattyú-telepe. 1893-ban épült. E szivattyú-telep felett tört be 1895-ben az árvíz. A 13–11 km. között van a zátonyos livodai Tisza-szakasz, hol az 1899-ben épített két km. hosszú kőpárhuzammű, mely a folyam medrét 240 m. szélességre szűkítette és közepén kikotorva, itt a hajózási nehézségek egészen megszűntek. A 10 km. alatt a balparton van a Béga folyó beömlése. A 6–3 km. között vannak a hármas szigetek. 1894-ben ezt a folyamszakaszt oly módon szabályozták, hogy kotrással a szélső balparti ágat képezték ki a hajózás czéljaira, míg a két jobbparti ágat a jobb oldalon fektetett kőpárhúzam-művel a kisvizek útjából elzárták. A két jobboldali ágat mesterséges feliszapolás czéljából 1901-ben elzárták. A hármas szigeteknél jobb oldalt van a titeli 4-ik öblözetnek 1898-ban épített szivattyútelepe, mely két körszivattyúból áll, 800 miliméter átmérőjű csövekkel; ez 201 köbméter vizet tud kiemelni. 0 km.-nél van a Tisza betorkolása a Dunába, jobbról a torkolatot szabályozó párhúzam-művelés a ráépített világító-toronynyal, mely a hajók bejáratát jelzi.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi