Támogatások és kedvezmények.

Full text search

Támogatások és kedvezmények.
A csatornát Monostorszegtől a Tiszába Bácsföldvárnál való kitorkolásáig 14 1/2 mértföld = 118 km. hosszban, a Zombor szab. kir. városi területet kivéve, mindenütt kincstári uradalmi, a tiszai részekben pedig koronauradalmi területen ásták. A csatorna megépítésére Kiss Gábor és József testvérek 1794-ben az engedélyt legfelsőbb helyen kieszközölték és erre szabadalmat nyertek. E szabadalomra részvénytársaság alakult „Magyar hajózási társaság” czímen. A szükséges földterületet részben megváltás, részben díjtalan átengedés, részben a területekért évenként fizetendő 1 forintnyi úri jog elismerése fejében szerezték meg. Az építkezés 1794-től 1801 évig terjedő időközben 4 millió forintnyi költséggel történt. és 1802-ben elkészülve, a hajózási forgalomnak átadatott.
Az építkezést eleintén a Kiss testvérek vezették, később „Oberlandes-Bau-direktor Heppe” vezette. A vállalat eleinte igen nagy nehézségekkel és pénzzavarokkal küzdött. A végeredményében oly fényes sikert elért vállalkozás már keletkezésétől fogva hathatós támogatásban részesült az ú. n. Staatsverwaltung részéről. A legnagyobb támogatás abból állott, hogy a csatornához szükséges uradalmi és úrbéri területeket ingyen kapták. Az akkori államkormányzat a csatornai részvénytársaságnak a kincstári só, katonai és egyéb kincstári szállítmányokra nézve az előjogot biztosította, ezeken felül pedig egy 4%-os 200,000 forintos kölcsönt nyújtott. Bérbe adta neki az egész Preradovics vagy kissztapári pusztát és egyéb kincstári területeket. Monostorszegen és Sziváczon felmentette a csatornát és az ahhoz tartozó épületeket a nyilvános contributio 385és katonai beszállásolások alól és a csatornai tisztviselőket a nemesekkel egy rangba helyezte. Megengedte, hogy a társaság hajóin a magyar zászlót kitűzhesse és hogy a csatorna első Ferencz őfelsége nevét viselhesse. Később 1802-től kezdve a szabadalom huszonöt évi terjedelme idejére, nemcsak a kissztapári pusztát, hanem az összes bácsi kincstári birtokokat a társulatnak bérbe adta. A haszonbért évenként 226,691 forintban állapították meg, mint a bérbeadást megelőző tíz évi összes jövedelem átlagát.

A Ferencz-csatorna dunai torkolata Bezdánnál.

Szenttamás. – A Ferencz-csatorna zsilipje.

A Feketehíd (vasbetonhíd) a Jegricska Barán, Zsablyánál.

A bácsföldvári komphíd.
A kir. kincstári erdőkből azonban csak a házi szükségletre megkívántató fát kapták ingyen, máskülönben a fát a „Waldtaxe” árában kellett megfizetniök. Kötelezték továbbá a csatorna-részvénytársaságot, hogy háborús és szűk években a tized kétharmadát a kincstárnak be kell szolgáltatnia. A csatorna-társaság évi jövedelme ily kedvezmények mellett mintegy 1 és egynegyed millió forintra rúgott, mely később még emelkedett, úgy hogy néhány rövid év alatt nemcsak a csatorna építési tőkéje folyt be, hanem a részvénytőkét többszörösen meghaladó osztalék is jutott a befektetőknek.
A magyar helyhatóság 1841-ben ő felségéhez intézett felterjesztésében a Ferencz-csatornára vonatkozó jelentésében, e nagy jövedelmezőséget illetőleg a következő érdekes megjegyzést tette:
„A méltányosan gondolkodó nem fogja megirigyelni e vállalat sikereit, ha tekintetbe veszi, hogy a vállalat eleintén igen veszélyes volt, – mert senki sem tételezhette fel, hogy az országnak e részén ily nagy forgalom és kereskedés létesüljön, hogy pedig az létesült és az értékemelkedést előidézte, az állampénztárnak is előnyére vált, valamint a kereskedőknek és termelőknek is, – ez csakis a csatorna megteremtésének köszönhető.”

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi