A vármegye nagyobb ipartelepei.
A vármegye nagyobb ipartelepei.
A vármegye nagyobb ipartelepeinek leírása és üzeme a következő:
Alsóhámor. A Szandrik-féle ezüst-árugyár. E gyárat a társaság 1895-ben alapította és 1896-ban már a saját gyártmányú árúival vett részt a millennáris kiállításon. A gyár berendezés és nagyság tekintetében Európa legnagyobb ezüstgyárai közé tartozik. Kezdetben nagy nehézségekbe ütközött a képzett szakmunkások hiányának a leküzdése és a társaság kénytelen volt külföldről hozatni munkásait. Ma azonban a személyzet 90 százaléka magyar. Újabban a gyár pakfong-áruk készítésével is foglalkozik, a mely czikkek nálunk China-ezüst, Alpakka, Christofle-ezüst vagy Maillechort nevek alatt is szerepelnek. Ez tehát az egyetlen China-ezüst-gyár az országban. A gyár a következő helyiségekből áll: két szobrász-műhely, fénynyomó és esztergályos-műhely, galvanoplasztikai és ezüstöző helyiség, vasöntő, a hol a szerszámok és szükséges préselő formák készülnek, gép- és kazánház, légszeszgyár, mely nemcsak a világításhoz, hanem az olvasztáshoz szükséges gázt is szolgáltatja, géplakatos- és kovácsműhely, ezüstidomító helyiség, ezüstolvasztó, nagy gépház, melyben a hatalmas prések, nyújtók, gőzkalapácsok stb. állanak, köszörülőműhely, rögzítő-műhely, csiszoló-helyiség, ezüst-tisztító-terem, az edzők és vésők helyisége, az ezüst-kovácsok műhelye, az aczélformák vésőhelyisége, a fényező-terem, az ezüst-kezelő helyiség és a szállító- és csomagoló-terem. A vállalat kb. 1500 munkást foglalkoztat. Jelenleg egy consortium kezeli és vezeti a gyárat.
AZ ARANYOSMARÓTI TAKARÉKPÉNZTÁR.
Blahó Ede felvétele
Brogyán. Oldenburgi Elimár herczegné keményítő-gyára. Bérlők Lövit R. és társa. A gyár 1894-ben alakult. Területe 300 négyzetméter, melyen egy épület áll. A gyár 35 lóerejű gőzgéppel van felszerelve és a munkások száma átlag 50. Évi termelési képessége 150 vaggon keményítő, melynek Magyarországon kivül Ausztriában is van piacza.
Garamszentkereszt. A Schvarcz Behrle és társa czég malomkőgyára, melyet 1896-ban Schvarcz József műszaki nagykereskedő és Ottó Behrle, bádeni 275malomkőgyáros, alapítottak. A gyár átlag körülbelül 150 munkást foglalkoztat. A telep területe kb. 5000 négyzetméter, melyen kilencz épület áll. Évi termelési képessége 600–800 különféle ásványőrlő kő és 1200–1500 trachit-malomkő. Kiviteli piacza Egyiptom, Oroszország, Németország, Románia, Svájcz és Ausztria. A gyár fennállását követő 19 év alatt kizárólag a külfölddel dolgozott, most azonban már rendes utazót tart.
Kistapolcsány. Pető Albert kályha-, fedélcserép-, tégla- és alagcsőgyára és gőzfürésze Maholányban, Kis-Tapolcsány közelében. A telep 1895 óta áll fenn. Különlegességei: kefe-fagyártás és a majolikakályhák gyártása. A telep 10 magyar holdnyi területet foglal el, melyen 25 épület áll. Hajtóerő: 25 lóerejű gőzgép. A munkások száma átlag kb. 100 és ezek között kb. 50 nő. Évi termelési képessége 2 millió cserép, 1000 kályha, 800,000 tégla, fél millió alagcső és 5000 köbméter fa. Hazai piaczai, a vármegyén kivül, Nyitra-, Trencsén-, Pozsony vármegye és Budapest, kiviteli piaczai: fürészelt tölgyfa-anyagra Belgium, dongafára Francziaország és Bécs. A gyár állami kedvezménynyel bír.
Körmöczbánya. A hermaneczi papirgyár fiókgyára. Hajdan papirmalom volt. Később a pesti egyetemi nyomda vette át. Itt készítették a forradalom alatt a Kossuth-bankókhoz szükséges papirt, valódi rumburgi vászonból. 1855-ben Schöeller Frigyes vette bérbe és később megvásárolta. Tőle bérli 1896 óta a hermaneczi papirgyár, mely itt barna csomagoló papirt készít. Területe 5000 négyzetméter, melyen 3 épület áll. A hajtó-erő, 45 lóerővel egyenlő vízerő és 6 lóerejű gőzgép. A munkások száma kb. 40, ezek között mintegy 15 nő. A gyár évi termelési képessége kb. 30 vaggon áru. Piacza csak Magyarország.
Körmöczbánya. Stiaszny és fia selmeczi pipagyára. A gyárat 1849-ben Stiaszny Illés alapította. Kezdetben csak kupak nélküli pipákat készített, melyeknek piacza nagyobbára Bécs volt, de mikor az alapító elhalálozása után annak fia vette át a gyárat, pipakupakoló műhelyt is berendezett. Piacza ma már Ausztrián kivül a külföld is, sőt árúit tengerentúlra is viszik. Termelési képessége kb. 200,000 tuczat pipa, melynek agyagát a Körmöcz- és Selmeczbánya között fekvő Osztraluka községből nyerik.
Körmöczbánya. Nikolay Alajos bőrgyára. Egyike a legrégibb ipartelepeknek. 1773-ban Nikolay Vincze volt az ipartelep tulajdonosa, halála után, 1809-ben fia Miklós vette át, ki a gyárat megnagyobbította és a gyártmányok eladási piaczait szaporította. Miklós halála után az örökösök kezelték és 1880-ban vette át a mostani tulajdonos, ki gőzüzemre rendezte be és ismét megnagyobbította. Jelenleg 2 gőzgép, összesen 35 lóerővel és 200 csereskád van üzemben. Termelési képessége évi 20,000 drb felső bőr, melynek piaczai Magyarország és Németország. A munkások száma 60–70, köztük azonban csak 4–5 nő van. A gyár területe 714 négyzetméter, melyen 2 nagy épület áll.
Körmöczbánya. Kossuch János társasczég kőedény- és majolikagyára. Szintén egyike a legrégibb gyáraknak, mert már több mint 100 éve, hogy fennáll. 1869 óta van a mostani czég birtokában. Termékei a közönséges használatra szánt kőedény, de szép sikerrel állít elő műtárgyakat is és majolikakészítményei szintén keresettek. Piaczai Magyarországon kivül Ausztria és legujabban Anglia és Amerika is. A feldolgozott nyersanyag majdnem kizárólag hazai és a közeli környékből való. A gyár hét épületből áll. Gyártmányai számos kiállításon kitüntetést nyertek. A gyár négy kemenczével és több tokkemenczével van felszerelve, koronghelyeinek száma pedig 16. A munkások száma kb. 60, ezek között 15–20 nő.
Körmöczbánya. Buchsbaum M. gyógyszerészi dobozgyára és kőnyomdai intézete, 1874-ben alakult. 1886 óta szobafestők számára festőminta-lapokat is gyárt. A dobozgyártás tulajdonképen Oroszország, Románia és a Balkán-államokba való kivitel czéljából alapíttatott, azonban az időközben beállott vámviszonyok következtében, melyek a kivitelt majdnem lehetetlenné tették, a dobozgyártást a minimumra kellett redukálni. A gyár területe 800 négyzetméter, melyen két épület áll. A munkások száma 30–40 között váltakozik és ezek között 8–10 nő van. Piacza Magyarországon kivül Ausztria is.
276Körmöczbánya. A dr. Zechenter és Teschler-féle közkereseti társaság hőelszigetelő anyag-gyára 1891-ben alakult. A hőelszigetelő anyag oly esetekben alkalmaztatik, a hol a hő állandóságát megtartani akarjuk. A hővédő által izolált test ugyanis melegét nem veszíti el és a kivülről jövő hőváltozás ellen is biztosítva van. Nagy sikerrel alkalmazzák különösen gőzkazánoknál, gőztartóknál, gőz-, víz vagy meleg levegő-vezetéknél stb. Az ez anyag előállításához szükséges nyers kovaföldet a társaság a bars- és zólyommegyei bányákból nyeri. A gyár eddig számos kitüntetésben részesült. A kezdetben nehezen terjedő czikk csakhamar erős lendületet nyert az által, hogy a m. kir. pénzverő hivatal, a bányaigazgatóságok, a hg. Coburg-féle pohorellai, a kincstári zólyombrézói és kis-garami vasgyári igazgatóságok, a m. kir. államvasútak és más nagyobb iparvállalatok beszerezték és nagy elismeréssel nyilatkoztak róla.
A LÉVAI TAKARÉKPÉNZTÁR.
Münz Márk felvétele
Körmöczbánya. Strobentz testvérek okker- és vasminium-gyára. E czégnek Újbányán is hasonló telepe van. A gyár 1870-ben keletkezett. Négy részből áll, ú. m. szárító-telepből, égető-kemencze-helyiségből, malom-épületből és raktárból. A hajtóerőt egy vízimalom szolgáltatja. Az évi termelés 1000 mmázsa okker és 350 mmázsa oxyd, mely árúkat Budapestre a központba szállítják.
Nagyugrócz. A Thonet Testvérek hajlítottbútor-gyára 1865-ben keletkezett. Az alapító Thonet Mihály volt. A gyár területe kb. 21,000 négyzetöl, melyen 6 gyárépület és 15 lakóház áll. Hajtó-erő 100 lóerejű gőzgép. A munkások száma kb. 400, ezek között 170 nő. Évi termelési képessége 120–150 vaggon. Piaczai Magyarországon kivül Ausztria, a Kelet, Németország, Francziaország, Egyiptom és India. Ez az első hajlítottbútor-gyár az országban és a legnagyobb is, a minthogy a czég e gyáripari czikk feltalálója és megindítója. Az óriási gyártelep czikkei számos kitüntetésben részesültek a különféle bel- és külföldi kiállításokon.
Oroszka. A garamvölgyi czukorgyár részvénytársaságot 1893-ban alapították Schöeller Pál lovag, a hatvani Deutsch család és Benies Henrik. A gyár területe 124 m. hold, melyből a belső, bekerített terület 38, a külső pedig 86. Ez óriási telepen az H alakú hatalmas gyárépületben van a répamosóház, a gépterem, a diffusióterem, a főzőterem, az utótermékek helyisége, a kazánház és a czukorraktár, külön pedig két mészkemencze, műhelyépület, czukorraktár-épület, az irodaépület, az igazgatósági lakás, 2 tiszti épület, vendégfogadó, pénzügyőri laktanya, istálló, kocsiszin és egy másik, óriási szin, mely 75 répavetőgép befogadására szolgál. A bekerített telepen kivül pedig van öt nagy munkásház és a kórház. A munkások száma 1200. Hajtóerő 18 gőzgép, összesen 1100 lóerőre, melyek a telep villamos világítását is szolgáltatják. A gyár termelési képessége 1 és 3/4 millió mmázsa czukorrépa. Piaczai a hazai czukorfinomítókon kivül: Anglia, Japán, China és India. A telepen kivül levő mosócsatornák 100,000 mmázsa répát képesek befogadni. Az ide hányt répát a gyár gépeiből kiömlő víz sodorja földalatti csatornákon át a gyárba és a répamosóházba. A telephez 10 1/2 kilométer hosszú iparvágány tartozik és villamos vezetéke 950 izzólámpát és 28 ívlámpát táplál, mely utóbbiak közül mindegyik 1200 normális gyertyafénynyel bír. A telephez 10 távbeszélő-állomás tartozik. Van 34 tagú tűzoltósága, melynek parancsnoka a gyárigazgató. Van itt tiszti kaszinó is, továbbá gőzfürdő és 4 teremben 8 ágygyal felszerelt mintaszerű kórház.
277Rudnó. A Ruzsicska V. özvegye öblös és félcsiszolt üvegáru gyára 1872-ben alakult. Alapítója Prokopecz Ignácz volt, a ki 1887-ig bírta. Különlegessége a gyógyszertári üvegek előállítása. A gyár területe három hold, melyen négy gyárépület és kilencz munkásház áll. Hajtóerő 2 lóerőnek megfelelő vízerő, a csíszolás számára. A munkások száma 80, ezek között 15 nő. Évi termelési képesség 60,000 Schock, vagyis 120 vaggon áru. Piaczai Budapest, hova az árúk felénél több megy, a többi pedig vidékre szállíttatik és Ausztriába. A gyár állami adókedvezménynyel bír.
Újbánya. Czibulka Mihály örökösei bőrgyára már nagyon régen áll fenn, de 1865-ben lett megnagyobbítva. Termékei talpbőr, tehén- és borjúbőr. A gyár területe 2500 négyzetméter, melyen két épület áll. Évi termelési képesség 4000 drb tehénbőr. Piacza Magyarországon kivül Ausztria is.
Vihnye. Kachelmann Károly és fia gép- és vasgyára. Ez a gyár mint vashámor, már a XIV. században fennállott. 1835-ben lett gépgyárrá átalakítva, a mikor a mostani tulajdonos nagyatyja bírta. A gyár már 1811 óta e család tulajdonában van. Különlegessége a bányagépek és bányaeszközök gyártása. Területe 40,000 négyzetméter, melyen 12 gyári épület és 25 lakóház áll. Hajtóerő 3 gőzgép összesen 30 lóerőre és vízi turbina s vízi kerék, összesen 25 lóerőre. A munkások száma 160–180. Évi termelési képessége 100 vaggon vas. Árúit az összes hazai bányatelepeknek szállítja. Gyakran szállít külföldi bányák számára is gépeket.
Vihnye. Kachelmann Károly sörgyára, 1895-ben alakult. A gyár területe 2200 négyzetméter, melyen két fő- és két melléképület áll. Hajtóerő két gőzgép összesen 30 lóerővel. A munkások száma 16. Évi termelési képessége 15,000 hektoliter. Piacza Selmeczbánya és a Garamvölgy.
Zsarnócza. Erdőkincstári sörház. Bérlője Petrovszky Alajos. E sörházat még Mária Terézia alapította, hogy a környékbeli erdei és bányamunkások olcsó jó sörhöz juthassanak. A sörfőző egy kat. hold területet foglal el, melyen hatalmas terjedelmű épület áll. Évi termelés 1000–2000, de termelési képessége 4000 hektoliter. Piacza a vidéken túl nem terjed.
