Tajnasári.
Tajnasári.
Tajnasári, a verebélyi járás felső részén fekvő tót kisközség, 418 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan négy község volt: Kis- és Nagy-Tajna és Kis- és Nagy-Sári. Ezekből lett azután két község: Tajna és Sári és e két község egyesítéséből keletkezett a mostani Tajnasári község. Tajnáról már a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében találunk említést. Másodízben 1339-ben Károly királynak Barachkai Miklós javára kiadott iktató parancsában szerepel, Tayna akkori irásmodorban. 1565-ben Miksa király az esztergomi káptalannak adományozza. Nagy-Tajnát előzőleg már Assa de Tajna és a később meggyilkolt Michael de Tayna bírják. A család 1569-ben ezen birtokára új adományt kap s ekkor Kis-Tajnát Káptalan-Taynának is nevezték. A Tajnayak fiága Jánosban kihalván, leánya Ilona báró Révay Simon felesége lett s így női ágon való örökösödés útján, a báró Révay család birtokába került; most báró Révay Simon bírja Káptalan-Tajnát is. Szép kastélya, melyet Tajnay János 1840 körül építtetett, állandó lakhelye, hol ő és neje, Szápáry Ilma grófnő igazi magyar főuri házat visz. Sári községről már 1299-ben találunk okleveles említést. 1322-ben János fiai és Moch unokái osztozkodnak rajta. 1618-ban Nagy-Saáry egyike a törököknek behódolt községeknek. 1622-ben Ilosvay Mária tulajdona, 1663-ban azonban a törökök mind a két Sári és mind a két Tajna falut feldúlják. A XVIII. században Siarovcze tót neve is már említve van. Tajna és Sári községekben a XVIII. század végén és a mult század első felében még a Vály, Bottka, 75Bányay, Csiba, Kürthy, Balogh, Biróczy és Andrássy családok is birtokosok voltak. A katholikus templom 1749-ben épült. A községhez tartozott a Horváthy család kis pusztája, mely a honti báró Majthényiakra s ettől Dillesz István és Kalics Józsefre szállott. Ez is ma Révay Simon tulajdona. Postája, távirója és vasúti állomása Verebély.
A VEREBÉLYI RÓMAI KATHOLIKUS TEMPLOM.
Saját felvételünk
