Lótenyésztés.
236Lótenyésztés.
Lótenyésztéssel a garammenti magyar lakosság foglalkozik előszeretettel. Tenyésztésének azonban nincs iránya, hanem attól a véletlentől függ, hogy épen mily csődörök kerülnek a vidékre. Újabb időben Dombay Vilmos, a lótenyésztő-bizottság elnöke, rendkivüli buzgalmat fejt ki a körül, hogy a kistenyésztők megfelelő csődörökhöz jussanak. Magánménes csak kettő van a megyében. Az egyik a lévai uradalomé, a mely nehéztermetű anyakanczákra, újabb időben Normándiából nagy áron beszerzett mént használ, azzal a czéllal, hogy hintós lovakat neveljen. Ez a tenyésztés teljesen zártkörű és a vidékre ki nem hat. A másik tenyészet a gróf Breunner örökösök zselizi uradalmában van, a hol igás kanczák belga csődörrel fedeztetnek. A gazdasággal kapcsolatosan nevelnek igás kanczáktól lovakat: Taubinger Ágost Nagytörén remondákat, Dombay Vilmos Endrődön anglo-arabsokat, Ambró István Fajkürtön és Tarisch Kajetán Füssön remondákat. S ezzel ki van merítve az, a mit a lótenyésztésről mondhatunk.
„SÁNDOR.” 6-ÉVES PINZGAUI MÉN A ZSELIZI URADALOMBAN.
Saját felv.
