Városok. Ó-Bars.
Városok. Ó-Bars.
A vármegye középkori székhelye, Ó-Bars, már a szent-benedeki apátság alapításakor város volt. Lakosai eredetileg magyarok voltak, később németek telepedtek oda, kikről még az 1244-ik évi oklevél is megemlékezik. I. Károly király 1331 ápr. 24-én Bars város részére szabadalom-levelet állított ki és egyszersmind Csütörtökhely és Szombathely helységeket is a városhoz csatolja. Ezt a kiváltságlevelet I. Lajos király 1351 jun. 25-én megerősitette. (Anjouk. 327okmt., V., 503.) Bars azonban a XV. században már jelentékenyen hanyatlott, a mit főleg a Lévaiak garázdálkodásai idéztek elő, minek következtében a lakosok nagy része bátorságosabb helyekre költözött s a város idővel elveszítette jelentőségét. A szent-benedeki apát a folytonos háborgatásokat megúnva, 1388-ban Ó-Barsot Lévai Lászlónak adta bérbe, de ezzel mitsem ért el. A Lévaiak 1429–56 között mindgyakrabban pusztították az apátság birtokait; végre az apát 1489-ben Ó-Barsot egyezségileg átengedte nekik.
