2. A vármegyei önkormányzat kifejlődése a mohácsi vész után.
3742. A vármegyei önkormányzat kifejlődése a mohácsi vész után.
Midőn a mohácsi vészszel az államegység romba dőlt, nemzeti létünk a vármegyei önkormányzat kifejlődésében találta biztosítékát. Az ellenkirályok zavarteljes kormánya alatt megszünt a középponti kormányzat, a hadiszerencse változó forgása következtében és majd Ferdinánd, majd pedig János király jutván túlsúlyra, a középponti igazgatás, vagy a jogszolgáltatás teljesen háttérbe szorult s az országgyűléseknek is csak a hadi intézkedések, meg az adók megszavazása volt a legfőbb gondjuk. A jogszolgáltatás, a közigazgatás, de az országgyűlés intézkedéseinek végrahajtása is a vármegye közönségének feladata lett.
Lévai Zsigmond.
Dobó István és Ferencz.
Dóczy András.
Gróf Forgách Miklós és Ferencz.
Báró Lippay Gáspár és János. Lessenyei Nagy Ferencz.
Szelepcsényi György.
Erdődy György.
Az alispáni tisztség.
Közgyűlések.
A vármegye czímere.
A «parasztvármegye».
A verebélyi szék.
Az 1561–1711 közötti szabályrendeletek.
Követi utasítások.
Adóösszeírások.
