A városi jegyző.

Full text search

A városi jegyző.
1328-tól kezdve Körmöczbányának csak egyetlen hivatalnoka volt és ez volt a városi jegyző. Ő végezte a biró minden írásbeli teendőjét és ezért állandó fizetést húzott. A jegyzői teendőkön felül még a számadási könyveket is vezette. A XVI. században már aljegyző is szerepel mellette, a ki 1592-ig helyette vezeti a számadásokat, a midőn ezt a munkát a számvevő veszi át.
A város jegyzője csak művelt, a jogtudományokban is jártas és a németen kívül latinul is tudó egyén lehetett, hogy kiküldetéseknél és követségeknél is megállja a helyét.
A város jegyzőinek legkiválóbb alakja Thieles Lénárd, blaufuszi (Kékellő) parasztfiú volt, a ki már mint a körmöczbányai latin iskola rektora, de főleg később, mint a város jegyzője és három izben birája, kitünő szolgálatokat tett a városnak. Kiváló tulajdonságait Miksa király is jól ismerte és két izben felkérte Körmöczbányát, hogy küldje hozzá jegyzőjét, egyszer Aachenbe és egyszer Kölnbe, hogy birodalmi ügyekben véleményét meghallgathassa. Kiválóbb jegyzőit a város azzal is megjutalmazta, hogy városi birákká választotta meg őket. Ily kitüntetésben részesültek: Guglinger Farkas 1542-ben, 1546-ban és 1550-ben, Thieles Lénárd 1574-ben, 77-ben és 81-ben és Budner Illés 1624-ben.
A jegyzőnek a XVI. század közepéig 52 forint volt az évi fizetése, a mit később heti 2 forintra és 1572. évi szeptember 5-től heti 3 forintra emeltek. Azonkívül 1491-től a tanácsosok és később a választott község tagjai névjegyzékének szerkesztéséért és a városi könyvbe való bejegyzéséért évenként külön egy aranyat kapott, továbbá bizonyos újévi ajándékot, szabad lakást vagy lakáspénzt és egyéb természetbeli járulékokat. Az aljegyző rendesen fél annyit húzott a város pénztárából. Állandó irodatiszteket a város csakis a XVII. század második felében kezdett alkalmazni. Meg kell még említenünk, hogy Thieles Lénárd 1567-ben a bányavárosi szövetség jegyzőkönyveit hozta létre és 1574-ben rendes telekkönyvet kezdett vezetni, melyet 1860-ig szakadatlanul folytattak.
A második hivatalnok a várkapitány volt, a ki az 1529-ben a város védelme szempontjából 4 negyedre osztott polgárságnak a főparancsnoka volt. A várkapitányt élethossziglan választották meg és ekként új hivatalt szerveztek. Első várkapitány Schwab Gáspár volt, a kit 1527-ben tanácsosnak választottak meg és mindkét hivatalában megmaradt haláláig. Ez az állás csak 1579-ben és 1580-ben állott üresen, de azután ismét betöltötték és így volt 1594-ig. Mikor azután Pálffy Miklósnak, a dunáninneni 103csapatok főkapitányának, sikerült a törököket Felső-Magyarországból kiszorítani, megszünt a veszedelem és vele együtt a várkapitányság is. 1652-ben ugyan rövid időre ismét feltámasztották, Bethlen Gábor korában pedig 1621-től 1639-ig fennállott. Az utolsó várkapitány Pösch György volt, de csakis egy évig: 1644-től 45-ig. A várkapitánynak, kit néha városi kapitánynak is neveztek, eleinte 1 frt 5 dénár fizetése volt, később azonban ezt a fizetést még heti 1 frttal gyarapították.

KÖRMÖCZ. – A FELSŐ UTCZA 22. ÉS 23. SZ. RÉGI HÁZAK.
Saját felvételünk

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi