A város lakossága 1645-ig állandóan emelkedett és ekkor körülbelül 3000 lelket számlált; de az 1645-iki vész és a török pusztítás által annyira megfogyott, hogy 1720-ban már csak 1497 lakosa volt. A bányaiparnak ezen időt követő új fellendülésével a lakosság száma 1865-ig ismét emelkedett, de 1890-ben 4190-re apadt és csak az utolsó évtizedben emelkedett 4554-re.
Kulturális, ipari és gazdasági téren is újabb fejlődésnek indult a város az utolsó időben, a mit részben az állami kezelésbe vett tanügynek, az ezzel karöltve járó értelmiség és tanerők szaporodásának, az 1885-ben felállított járásbiróságnak és személyzetének és több ügyvéd és ezek családjai letelepedésének köszönhet; ipari és gazdasági téren pedig a népbanknak, az 1896-ban megnyílt garamvölgyi vasútnak és nem csekély részben a város olcsó élelmezési és lakbérleti viszonyainak, valamint por- és szélmentes, egészséges levegőjének, szép fekvésének, továbbá természeti szépségekben 121bővelkedő vidékének, mely már évek óta kedvelt nyaralóhelyévé teszi számos budapesti és bécsi családnak.
Újbánya. – AZ ÚJBÁNYAI TÓ. Saját felv.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.