Az 1569-iki váradi disputátió. Az 1577-ik zsinat.
Az 1569-iki váradi disputátió. Az 1577-ik zsinat.
A mozgalmas ref. egyházi hitéletre fényt vetnek a Váradon nagy számmal tartott gyűlések és zsinatok, a melyek közül nagy jelentőségénél fogva ki kell emelnünk az 1569. október 10-én tartott híres „disputatió”-t, mely Magyarországon a kálvinizmus és unitárizmus jövője felett döntött. A fejedelem, udvari nép és nemesség jelenlétében tíz napon keresztül tartott s benne a két irányzat legkiválóbb férfiai vettek részt. Továbbá: az 1577 február 6-iki zsinatot, melyen a Meliusz-féle kánonok (articuli majores), valamint ezeknek Gönczi Ferencz által egybeállított rövid kivonata (articuli minores) megerősíttettek. Végül az 1612. február 12-iki, Szilvásujfalvi Imre váradi lelkész ügyében tartott zsinatot, melyen a ref. egyházban a puritánizmus néven megindult mozgalom előfutárát hivatalából letették és az általa képviselt irányzat ellen 16 pontból álló határozatot hoztak.
A váradi ref. egyház gyors felvirágzása míg egyfelől a kedvező politikai alakulásoknak, Erdély prot. fejedelmei anyagi támogatásának, kiváló és a kor színvonalán álló tudós lelkészeinek, a milyenek voltak egyebek között: Czeglédi György, Károli Péter, később tiszántúli szuperintendens, Pécsváradi Péter, Pázmány művének hatalmas czáfolója, keserűi Dajka János, a ki erdélyi 435püspök lett, stb; továbbá előkelő világi patronusainak, a kiknek sorában a Csáky, Telegdy család, Rhédey Ferencz, Ibrányi Mihály váradi kapitány stb. neveivel találkozunk: addig másfelől nagy hírű főiskolájának tudható be.
A geszti ev. ref. templom.
Saját felvételünk.
