A flóra-terület orographiai viszonyai.
A flóra-terület orographiai viszonyai.
Növénygeografiai szempontból kevés vármegye dicsekedhetik oly érdekes és változatos flórával, mint Bihar megye. Ha a térképen a megye északi szélén levő Piskolttól Nagyváradig, azután innen a megye déli szélén levő Bélig vonalat húzunk, ez a törött átló vármegyénket meglehetősen egyenlő két részre osztja, s geologiai, orografiai és nagyjában florisztikai határvonal is egyszersmind.
Orografiai szempontból Bihar vármegye síksága, a nagy magyar Alföldnek legkeletibb széle s alacsonyabb és magasabb fekvésűre osztható. Az alacsonyabb síkság a tengerszín felett a száz métert meg nem haladja; ez a megye nyugati szélén kezdődik s észak-déli irányban az a vonal határolja, mely a térképen Derecske, Henczida, Nagy-Kereki, Mező-Keresztes, Berek-Böszörmény, Harsány, Ugra, Zsadány, Sarkad-Keresztúr, Sarkad és Ant községeken át vonható. Ez a terület a vármegye Mezopotámiája; ide jut ÉK-ről a Berettyó, K-ről a Sebes-Körös és DK-ről a Fekete-Körös. Itt van Nagy-Rábé és Füzes-Gyarmat között a nagy Sárrét, Csökmő és Okány között a kis Sárrét és a Holt-Körös, alább a Határér-csatorna és Sarkadnál a Gyepes-csatorna. Mindeme területek között számos víz-ér, nagy nádas, mocsár és ártér, helyenként nagy területeken nevezetes mocsári növényzetet és fűszövetkezetet táplál.
A magasabb síkságot (100–200 méterig a tengerszín felett) É-ról a szalacs-nagyváradi országút határolja, innen majdnem egyenes vonalban Bélig terjed, közben a Berettyó, Sebes- és Fekete-Körös völgyeibe hatolván, csak északon az érmelléki, székelyhídi és derecskei járásokban (Diószegnél, az Érmelléken: a Kálló-Ér és Folyó-Ér mentén) alkot nagyobb mocsarakat és nádasokat.
A Sebes-Körös a vármegyének Nagyváradról számított keleti felét, vagyis hegyvidékét két részre osztja. Északi részén a Rézhegység Csucsánál a Meszeshegységgel egyesül. Legmagasabb pontjai a Varatyek (790. m.) és a Feketeerdő feletti Pojána (707 m.). A Körös balpartjától a vármegye határáig a Biharhegység terül el. Ez a havasalja, a hó a csúcsain (Kukurbéta, Bihar, Bohogyeu, Kornu Montyilor, Zanoga stb.) egész júliusig, sőt augusztusig is megmarad. A szó szigorú értelmében vett állandó havas itt nincsen.
E vármegye flórája szorosan összefügg a geologiai és orografiai alakulással; az utóbbi a vármegye klimatikus viszonyaira is hatással van. A megye sík terletén már learattak, sőt szeptember első felében az új magot el is vetették, a midőn pl. a ponori fensíkon a rozs még lábán áll; itt a 253növénytenyészet különbsége tehát legalább is tíz hét, ennyivel későbben tavaszodik ki a hegyvidék fensíkjain. De még végsőbb példák is vannak; Bihar-Füred vidéke pl. még ennél is sokkal zordonabb, de azért ott is van oekonomia, már olyan, a milyen.
Kotzi B. Bihar vármegye flórájáról szóló művének czímlapja 1776.
alföldi Flatt Károly tulajdona.
