Diluvialis kavics.
Diluvialis kavics.
A mint a hegyekhez közeledünk, mindig több és több kavicsra találunk. A kavics jelentékeny része jelenkori, főleg az, melyet a folyó ágyában hömpölyget tova, de ezenfelül találunk diluvialis eredetű kavicsot is, s ez Nagyváradtól északnyugatra, a bihar-püspöki vasúti állomás mellett fekszik.
A kavicsot vékony alluvialis réteg borítja, mely helyenként csak 0.75–2.00 méter vastag, ezen alul pedig kavics és homok egyenletes keveréke fekszik. A kavics nagysága köles-szemtől ököl nagyságú darabokig változik, legtöbb benne a dió- és tyúktojás nagyságú.
Diluvialis kavicsot találunk Nagyvárad belsősége alatt és a Nagyvárad mellett fekvő u. n. Komandáns-réten. A Körösök, sőt a Berettyó felső völgyében is előfordul a diluvialis kavics. A margitta-szilágy-somlyói vasút építésekor Széplak és Széltalló körül kavicsbányát nyitottak. A hegyek között találunk lófej-nagyságú kavicsot is, ez részint diluvialis, részint harmadkorbeli, a szerint, a mint fiatalabb vagy idősebb kőzetekből keletkezett, és a mint fiatalabb vagy idősebb rétegek takarják el; ezekről a hegyvidék tárgyalásánál emlékezünk meg. A bihar-püspöki bányakavicsot használják utak, vasúti pályatestek kavicsolására és beton építkezésekhez is, úgy hogy itt a földnek sokkal nagyobb az ára, mint a síkságon az első minőségű termő talajnak.
22A bihari síkság legmélyebb területéről kiindulva, elértünk a hegyekig. Ezeknek geologiai alkotása sokkal bonyolúltabb. Ezért, hogy az ismétléseket elkerüljük és az átalakulásokat áttekinthessük, a sorrendet megváltoztatjuk, a geologiai középkort és az ókort átugorva, a geologiai őskorral kezdjük és a természetes fejlődés és egymásra következés sorrendjében soroljuk fel a kőzeteket, megnevezvén előfordulási helyeiket. Külön soroljuk elő az üledékes és külön az eruptiv kőzeteket, a neptuni és vulkáni erők termékeit.
