Bagamér.
Bagamér.
Bagamér, magyar nagyközség az érmelléki síkságon. Lakosainak vallása ev. ref., gör. kath., róm. kath. és izraelita, azonban az ev. ref. vallásuak vannak a legtöbben. A házak száma 458, a lakosoké 3009. Legrégibb ismert földesura 1292-ben Bagaméri Ompod fia Bertalan. 1348-ban már a váradi káptalan birtoka. Dombon álló református templomának egy része középkori építmény. Az egyház birtokában két XV. századbeli, csúcsíves, aranyozott ezüstkehely van. A görög-katholikus templom 1762-ben épült. A községnek Báthory Gábortól, Bethlen Gábortól és Rákóczy Györgytől származó szabadalomlevelei ma is megvannak még. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. Határában állott Barát-Püspöki falu, melyről már a XIII. században mint az erdélyi püspök birtokáról van szó. A községhez tartozó Györgyegyháza nevü dülő szintén község emlékét tartja fenn. Ez 1348-ban a váradi káptalan birtokába jutott. A templom helye még maig is látható. Ugyancsak e falu határában volt Császló nevü község is, mely már 1281-ben szerepel s 1345-ben a Káta nemzetség birtoka volt. Ma már a nyomát sem lehet találni.
