Ér-Olaszi.
Ér-Olaszi.
Ér-Olaszi, az érmelléki hegyek egyik fensíkján, a nagvárad–szilágysomlyói vasútvonal közelében fekvő kisközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 134, lakosaié 777. Postája, távírója és vasúti állomása Székelyhíd. A XIII. században Eng-Olaszi néven szerepel. Hajdan olasz telepes község volt, később pedig németeket is telepítettek ide és ekkor Sváb-Olaszinak is nevezték. 1325-ben Cyne Péter a birtokosa, a ki I. Károly királytól vámszedő jogot nyer, melyet azonban később elvesztett. A XVI. századbeli adóösszeirások e községnek 9 birtokosát említik, holott már 1466-ban a Csáky család a földesura. A mult század első felében a Boronkay, Dráveczky, Okolicsányi, Vásárhelyi, Bónis, Tihanyi, Bernáth, Sárossy, Szártóry, Elek és Ottlik családok voltak a birtokosai, most pedig nagy részben Vásárhelyi Imre bírja. A községbeli ev. ref. templom 1858-ban épült. A lakosok temetkezési, segély- és önkéntes tűzoltó egyesületet tartanak fenn. Határában feküdt hajdan Véd nevü község is, melynek egyháza már 1334-ben szerepel. A Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt és mint ilyent még 1562-ben is említik.
