Kakad.
Kakad.
Kakad, az érmelléki síkságon fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 198, lakosaié pedig 1017. Postája Álmosd, távírója és vasúti állomása Nagy-Léta. Anjou-kori oklevelek szerint e községnek Rubin volt az ősi neve, de a XIII. század elején már Kokad néven is szerepel. 1336-ben a Báthoriak bírják, 1416-ban Kakath néven mint a henczidai Bacsó család birtoka van említve, a XV. században pedig a Marczalyak a birtokosai. Marczaly János 1452-ben Kakath falunak őt illető felét elcseréli Hunyady János kormányzóval. A mult század elején a gr. Zichy család a földesura, most pedig gr. Hadik Jánosné szül. gr. Zichy 96Alexának van itt nagyobb birtoka. Az ev. ref. templom 1793-ban épült, tornyát azonban csak 1820-ban építették hozzá; a gör. katholikus templom építési ideje a XVIII. század eleje. A község mellett valamely nagyobb épület rommaradványai látszanak, a melyeket az itteni hagyomány kolostor romjainak tart. A határhoz tartozó Német-Gát elnevezést a lakosok úgy magyarázzák, hogy mikor itt a Bocskay hadai és a császáriak között ütközet volt, az utóbbiak oly nagy számban estek el e helyen, hogy a holttestekből egész egy gát keletkezett. Ide tartozik Kakad puszta is.
