Kis-Kereki.
Kis-Kereki.
Kis-Kereki, az érmelléki síkságon, a székelyhíd–margittai vasútvonal mentén fekvő nagyközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 180, lakosaié pedig 1035. Postája, távírója és vasúti állomása Székelyhíd. 100A középkorban Egyházaskereki néven mint a Kereki család ősi fészke szerepel. E család bírta 1552-ig, utána azután a Zólyomiak. Később a gr. Khewenhüller család birtokába jutott, majd pedig a gr. Stubenberg család szerezte meg, mely itt ma is birtokos. Mostani temploma 1802-ben épült, tornya pedig 1817-ben. Az egyház birtokában érdekes ezüst-pohár van, a következő felirattal: „Virginás János, Norinbergiensis anno domini 1600”. Bocskay alatt itt a császáriak súlyos vereséget szenvedtek és azt a domboldalt, a hol az elesetteket eltemették, ma is „német temetőnek” nevezik. A község hajdan nem a mai, hanem a Bételek nevű dűlő helyén állott, a hol templomának alapfalai még a mult század közepén láthatók voltak. A török dúlások alatt települt le mai helyére, mely akkor erdő volt. Egyik utczáját ma is Kiserdőnek nevezik. A községben gőzmalom van. Határában hajdan Nagy-Ér nevü község volt, mely a XIII. század végén mint Dorog fia Péter birtoka szerepel. Az 1552-iki adóösszeírás e községet már nem említi.
