Kis-Szántó.
Kis-Szántó.
Kis-Szántó, a Kis-Körös és a püspökladány–nagyváradi vasútvonal mentén fekvő kisközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 88, lakosaié pedig 685. Postája és vasúti állomása Bors, távírója Bihar-Püspöki. Középkori története szorosan összefügg Nagy-Szántóéval, a hol arról bővebben van szó. A XIV. század elején mint egyházas község fordul elő és 1552-ben Horváth Mátyás és Asztalnok János, együtt 10 porta birtokosai; később azonban már csak mint pusztát említik és ekkor a kisszántói Dobozy család birtoka. 1795-ben Lányi József kanczelláriai referens, később torontáli főispán a birtokosa, a kinek utódai 1864-ig bírták. Ekkor női ágon a Klobusiczkyakra szállott, azután gróf Csáky Kálmáné lett, kitől Luznicsek bécsi ügyvéd, ettől pedig a mostani tulajdonos, báró Kőnigswarter Herman vette meg. A báró tulajdonát képező kastélyt, mely díszes park közepén áll, még a Dobozyak építtették, később azonban teljesen átalakították és a mai kastélyt a tulajdonos nagy kényelemmel és kiváló izléssel, vízvezetékkel és villamos világítással ellátva, rendeztette be. Az ev. ref. templom 1790-ben épült, a községben levő róm. kath. kápolnát pedig a Dobozyak építtették. Határában állott hajdan Szeben falu is, mely 1732-ben mint puszta szerepel.
Kis-Szántó. – Báró Königswarter Herman kastélya.
Fekete S. felvétele.
