Körösszeg.
106Körösszeg.
Körösszeg, az alföldi síkságon, a Sebes-Körös és a nagyvárad–vésztői vasútvonal mentén fekvő nagyközség, oláh és magyar, de túlnyomóan gör. keleti vallásu lakosokkal. Házainak száma 201, lakosaié pedig 1215. Postája B.-Böszörmény, távírója Gyires, vasúti állomása helyben. Zsigmond király 1396-iki adománylevele, melyet Zsidai István mester fiainak, a Csákyak ősének adott, továbbá a pápai tizedjegyzék is, Szent-Katalin-Asszonyfalvának, vagy röviden Szent Katalinnak nevezi és csak egyszer találjuk „Kerez” néven, valószínűleg a mellette folyó víz után így nevezve. Egy 1489-iki oklevél azonban már Keresszögnek Szent-Katalin utczáját említi csak és így kétségtelen, hogy ebben az időben csak azt az utczát nevezték Szent-Katalinnak, a hol a község temploma állott. Hajdan a község nagy uradalom központja volt. 1284-ben Lóránt erdélyi vajda bírja, 1316 előtt a Borsa nembeli Kopasz nádor, azután királyi birtok lett, a hol IV. László is, a kit kedves kúnjai tudvalevőleg itt öltek meg, gyakran és szívesen tartózkodott. 1326-ban I. Károly király is megfordult itt. Bunyitay szerint valószínű, hogy a körösszegi vár eredetileg monostor volt és csak később alakították át várrá. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy a község hajdan mint monostoros hely szerepel s szerzetes lakói a dominikánusok. Maga a község egyébiránt a XIII. század végén még igénytelen helység, de a Csákyak birtoklása alatt jelentékenyen emelkedik és a XIV. században már mint város fordul elő. A Kállay család levéltárának egy 1441-iki oklevele „Oppidum Keresszeg” néven említi, az 1443-iki összeírások pedig „Cives de Keresszegh” néven lépnek elénk. Később a Csákyak mellett birtokosul a nagyvárad-előhegyi prépostságot is itt találjuk. A gör. keletiek temploma 1796-ban épült. 1800-ban az egész község leégett. Ide tartoznak Csonkatorony, Peselőcsárda és Szík puszták is.
