Margitta.
Margitta.
Margitta, az érmelléki hegyek alatt, a Berettyó mellett, a székelyhíd–szilágysomlyói vasútvonal mentén fekvő nagyközség, a hasonnevű járás székhelye, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 600, lakosaié pedig 5096, a kik a következőleg oszlanak meg: ev. ref. 2391, róm. kath. 1247, gör. kath. 430, gör. keleti 66, ág. ev., unitárius és nazarénus 18 s izraelita 944. Van postája, távírója és vasúti állomása. 1352-ben egy oklevél Marita néven említi. 1363-ban a mai nevén találjuk, a Csáky család egy 1422-iki oklevele pedig Margitfalvának nevezi. 1520-ban a vámszedő helyek között szerepel. Legrégibb földesurai a Csákyak voltak, kiktől a mölki apátság vette meg. Van itt még a Csákyak idejéből egy emeletes kastély, mely a XVIII. század közepén épült. A községben 2 templom, egy kápolna és egy izraelita imaház van. A református templom a reformáczió előtt katholikus templom volt, a róm. kath. templom 1722-ben, a róm. kath. kápolna 1131888-ban- és az izraelita imaház 1862-ben épült. A községben a mölki apátsági uradalomnak cserép- és téglagyára van; van itt továbbá két műmalom, azután olvasó-egyesület, népkör, iparos ifjusági önképző-egyesület, dal-egyesület, önk. tűzoltó-egyesület, kiházasító és 2 temetkező-egyesület. A község határában gyakran találnak kő-, réz-, bronz- és vaskori tárgyakat. Ide tartoznak Bárányka és Sándor puszták is. „Örményház” nevű dűlőjét régebben az örmények bírták haszonbérben és rajta házat építettek, mely azonban azóta elpusztult; a „Pinczék sűrűje” dűlőn a tatárjárás alkalmával a lakosok az erdőben vermeket ástak a földbe és ide bújtak a közelgő ellenség elől. A „Bábi-halma” nevű dűlő-elnevezés onnan ered, hogy ott gyilkolták meg egy Bábi nevű erdőőr leányát.
Részletek Margittáról.
Dr. Csulyok B. felv.
